Váltson zöldre, hogy a jövőben is legyen munkája!

Már ma is több millió úgynevezett zöldállás van a világban, de a számuk a jövőben valószínűleg tovább nő.

A bioüzemanyagok gyártásával foglalkozó cégek alkalmazottai egyértelműen ide számolandók. De hogyan kerülhet a szakács vagy a telefonos operátor ugyanebbe a kalapba?

A zöldmunkát – a fehérgalléros szellemi munkavégzés és a kékgalléros fizikai munkavégzés analógiájaként – zöldgalléros munkának is nevezik az angol nyelvben. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának definíciója szerint „a mezőgazdaságban, a gyáriparban, a kutatás-fejlesztésben, az adminisztrációban, továbbá olyan szolgáltatási szektorokban van jelen, amelyek lényegesen hozzájárulnak a környezetvédelmi minőség megőrzéséhez. Kimondottan, de nem kizárólagosan ezek az állások az ökoszisztéma és a biodiverzitás megőrzését segítik, csökkentve az energia, az alapanyagok és a víz fogyasztását.” Lássuk, e definíció alapján milyen zöldszakmák léteznek már ma, és milyeneket hozhat a jövő.

Városi gazdaságok és tervezőik

Vancouver felhőkarcolóktól övezett belvárosában található a Fairmont Waterfront Hotel étterme, amely az alapanyagokat javarészt az épület tetején található konyhakertből szerzi be. Legyen szó almáról, leveszöldségről, levenduláról, tökről, répáról, fűszernövényekről vagy éppen mézről, irány a harmadik emeleten található kiskert, ahol még a húsok füstöléséhez használt szalma is megtalálható. Az önellátás ötlete 1996-ban jött, és a kivitelezés olyan jól sikerült, hogy 2009-ben már 16 ezer dollár értékű nyersanyag termett a tetőn. A város közepén létrehozott tetőkonyhakertek tervezői és használói egyértelműen zölddolgozók: tevékenységükkel csökkentik a környezet terhelését (gyakorlatilag nincs szállítási távolság), szépítik a környezetet, tisztítják a levegőt, és rekreációs helyeket hoznak létre. Nem utolsósorban pedig az épület energiafogyasztását is redukálják. A kaliforniai tudományos akadémia épületének 1800 négyzetméteres tetején az 1,7 millió növény például olyan jól szigetel, hogy a hagyományos épületekhez képest átlagosan hat fokkal alacsonyabb bent a hőmérséklet nyáron, így kevesebbet kell járatni a légkondit. A környezettudatos viselkedés terjedésével általánosságban egyre több az igény a zöldépítészetre, a természetes és környezetbarát anyagok felhasználásával passzív épületeket tervező mérnökökre.

A teljes cikk itt olvasható.

Kövessen minket FACEBOOKON is!

Ajánlott tartalom

Növelni kell az energiahatékonyságot

A magyar gazdaság versenyképességének egyik kulcsa az energiahatékonyság növelése - erről Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke beszélt egy konferencián az MTI-nek küldött közlemény szerint.