Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Életmód / Valós vállalásokat követelnek a fejlődő országok

Valós vállalásokat követelnek a fejlődő országok

Brazília, Dél-Afrika, India és Kína felszólította az iparosodott országokat, hogy tegyenek konkrét vállalásokat annak érdekében, hogy visszaszorítsuk az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A végső cél az lenne, hogy sikerüljön végre tető alá hozni egy nemzetközi klímamegállapodást még idén év végén az ENSZ csúcson, Dél-Afrikában, Durbanben. A brazil külügyminiszter, Antonio Patriota úgy fogalmazott, hogy itt az idő, hogy az iparosodott országok végre ne csak látszat ígérteket tegyenek, hanem valós tartalommal ellátott célokat tűzzenek ki maguk elé a károsanyagok kibocsátásának csökkentése érdekében. Négy fejlődő ország már sok mindent tett annak érdekében, hogy felvegye a harcot a klímaváltozással és igencsak ambiciózus célokkal rendelkezik, tette hozzá a miniszter.Eközben Kína éghajlatváltozási minisztere, Xie Zhenua szorosabb együttműködésre szólította fel a fejlődő országokat a durbani tárgyalások során, mely idén november 28. és december 9. között kerül megrendezésre.
„Szeretnénk elmélyíteni a megbeszéléseket a fejlett államokkal.” – mondta Zhenua. „Bízunk benne, hogy ha közösen hozunk erőfeszítéseket Durbanban, akkor az megalapozza az egyenlőséget a partnerek között és meghozza a várt sikereket.” – tette hozzá.

 
Sajnos azonban némi aggodalomra adhat okot, hogy az EU és az USA vezetői szerint az év végi csúcstalálkozó továbbra sem zárul majd az évek óta áhított és halogatott, jogilag is kötelező nemezközi megállapodással.
A durbani konferencia egyik kulcskérdése az lesz, hogy hogyan kelthető életre a tavaly Mexikóban, Cancúnban megkötött, halvány eredményeket felvonultató egyezmény. A másik súlyos kérdés a kiotói jegyzőkönyv meghosszabbítása, mely a mai napig az egyetlen olyan nemzetközi megállapodás, mely jogilag is kötelező célszámokat tartalmaz az üvegházhatású gázok csökkentésére vonatkozóan. A jegyzőkönyv hatálya azonban jövőre lejár. A jegyzőkönyv sorsa azért bizonytalan, mert Kína és az USA – a világ két legnagyobb szennyezői – nem írták alá a megállapodást, így nem is tartoznak annak hatálya alá. Vagyis a megállapodás a globális összkibocsátás csupán kb. 30%-át fedi le. Az 1997-ben megkötött megállapodás 2005-ben lépett hatályba az ENSZ Éghajlat-változási Kertegyezményének kiegészítő dokumentumaként, rendkívül sok vita, tárgyalás és egyeztetés után. Végül 37 fejlett ország írta alá és vállalta, hogy összesen 5%-al csökkenti hat üvegházhatású gáz kibocsátását az 1990-es értékekhez képest 2008-12-re. Ezen belül az egyes országok esetében eltérések vannak, és a volt szocialista országok másik bázisévet is választhattak, tekintettel a 1989-es váltásra. Magyarország például 6%-os csökkentést vállalt 1985-87-es időszak átlagkibocsátásához képest.

 
Bár az USA volt a jegyzőkönyv létrehozásának atyja, soha nem ratifikálta azt. Az USA korábbi miniszterelnöke George W. Bush azzal érvelt, hogy óriási hibája az egyezménynek, hogy a fejlődő országoktól – akik a legfőbb szennyezők – nem követel hasonló megszorításokat, mint a fejlettektől. Míg az európai országok jó úton haladnak a kibocsátások csökkentésében (Magyarország is bőven teljesíteni tudja a 6%-os célt), addig Kanada például elég nagy eltéréssel küzd. Mindeközben Kína, India, Indonézia és Brazília kibocsátásai erőteljesen megugrottak. Japán, Kanada és Oroszország kijelentette, hogy nem vesz részt egy újabb kibocsátás-csökkentési „fogadalom játékban”. Az EU szintén kijelentette, hogy abban az esetben látja értelmét a jegyzőkönyv meghosszabbításának, ha az olyan feltörekvő fejlődő óriásik, mint például Kína és India – akikre vonatkozóan nincsenek jogilag is kötelezően kitűzött célok – hajlandó erőteljesebb erőfeszítéseket tenni egy párhuzamosan zajló tárgyalási folyamatban. Ugyanakkor a fejlődő országok ragaszkodnak a jegyzőkönyv megújításához a jelenlegi formájában.

 
Sok vád éri tehát a jegyzőkönyvet amiatt, hogy nem fed le minden nagykibocsátót és hogy rendkívül nehézkesek, bürokratikusak és lassúak a hozzá kötődő folyamatok. Azonban továbbra sincs olyan megoldás, melyet minden fél elfogadna, és amely megfelelő biztosítékot jelent és törvényben meghatározott kötelezettséget ír elő az országok számára, annak érdekében, hogy a felmelegedés szintjét a Cancúnban elfogadott 2oC (az iparosodás előtti időszakhoz képest) alatt tartsuk.

Ajánlott tartalom

Magyarország 2050-re klímasemlegessé válhat

Magyarország 2050-re klímasemlegessé válhat, ebben fontos szerepet játszik a paksi atomerőmű új blokkjának felépítése, a közlekedés zöldítése, az ipari termelés átalakítása és a folyamatos erdőtelepítés - mondta Áder János köztársasági elnök kedden Budapesten, az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemen tartott előadásában.