Újabb vízerőmű épülhet Bős–Nagymarosnál

További, a jelenleginél kisebb vízerőművel gyarapodhat a Bős–nagymarosi Vízmű. Az állami kézben levő Vízgazdálkodási és – építőipari Vállalat ugyanis Dunacsúnnál azoknak a zsilipeknek a felújítását tervezi, amelyek a Bős–nagymarosi Vízmű részét képezik.

„A zsilipek alatti vízerőmű építésének célja azoknak a vízáramlatoknak a hidroenergetikai kihasználása, amelyeket eddig a Duna medrébe engedtek” – áll a társaság beruházási tervében, amelynek az életkörnyezetre gyakorolt hatásait (EIA) már vizsgálják. A Pravda.sk, a Pravda napilap portáljának információi szerint a dunacsúni kisebb vízerőmű az állami vállalatnak hozzávetőleg 22 millió eurójába kerül, annak a teljesítménye pedig 7 megawatt lesz. Az erőműben a villanyáramot majd két Kaplan-féle horizontális turbina fejleszti. Az új vízerőmű építése jövőre kezdődne. Az egész építkezés azt követően két évig tarthat.

Megújítható energiaforrás

„A háromféle legjelentősebb megújítható energiaforrás egyikét a vízfolyamok hidropotenciáljának villanyáram-termelés céljára kis vízerőművek segítségével történő kihasználása jelenti. A kis vízerőművek nagyobb hőerőművek elé helyezésének pozitív környezetvédelmi hozadéka főként a gáz-halmazállapotú kibocsátások, a hamu és a pernye képződésének csökkentésében rejlik” – hangsúlyozta saját terveit a vízgazdálkodási vállalat.

Az említett állami tulajdonú vállalatot 1953-ban azzal a céllal létesítették, hogy előkészítse és kivitelezze a Szlovákia vízgazdálkodásával kapcsolatos fő beruházások fejlesztését. A többi között villanyáram-termeléssel és – ellátással, valamint a vízgazdálkodási és energetikai tevékenységek felügyeleti irányításával, illetve a vízi építmények üzemeltetésével is foglalkozik.

Itt tervezték megépíteni a bős–nagymarosi vízlépcsőt is, első ütemét 1986-ban, a nagymarosi erőmű utolsó egységét pedig 1990-ben kellett volna üzembe helyezni. Eredeti formájában végül sosem valósult meg, mivel a magyar kormány a környezetvédők és civilek tiltakozásának hatására 1989-ben leállította a magyar oldalon az építkezéseket, 1992 májusában pedig felbontotta a szerződést az (akkor még) csehszlovák féllel.

Ajánlott tartalom

Az INA megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos új stratégiai projektekre vonatkozó szerződéseket írt alá

Az INA horvát olajipari vállalat két szerződést írt alá, egyik egy zöld hidrogénüzem építésére vonatkozik a rijekai finomítóban, a másik egy biometán-előállító létesítményre Sziszekben - közölte a vállalat az MTI-vel kedden. A két új stratégiai projekt együttes értéke 98 millió euró, és várhatóan 2026-ra készül el.

Nincs hozzászólás

  1. A környezetvédők helyiek és nemzetköziek, a drágalátos megélhetési fajták közül, most hol is vannak? Csak Nagymarosunk miatt habzott a pofijuk oly veszettül és minden más meg OK ugye?