Újabb biogáz üzem épült

Átadták a Bicsérdi Arany-Mező Zrt. 800 millió forintból épült 635 kW teljesítményű biogáz üzemét a baranyai Bicsérden.

Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárügyekért felelős államtitkára az átadási ünnepségen azt mondta, a kormányzat kiemelt célja, hogy a termelési költségek csökkentése, valamint a fenntarthatóság érdekében támogassa a melléktermékek energetikai hasznosítását. Megjegyezte: bár 2013-ig már csak szűk forrás áll rendelkezésre a bicsérdihez hasonló fejlesztések megvalósításához, bíznak abban, hogy ezt követően újra nagyobb lehetőség lesz biogáz üzemek építésének támogatására is. Az államtitkár a mezőgazdaság aktualitásairól tartott előadásában közölte, az Országgyűlés várhatóan már idén ősszel elfogadja az új földtörvényt, amelynek célja, hogy a termőföld nemzeti hatáskörben maradjon.  Czerván György kitért arra is, hogy Magyarországnak kiváló adottságai, lehetőségei vannak a mezőgazdasági termeléshez, ugyanakkor a versenyképesség fokozásához szükség van az ágazat szereplőinek összefogására, a pénzügyi források minél hatékonyabb felhasználására. Úgy vélte: fejlett, jövedelmező és sokszínű agráriumra van szükség, melyben a mikro, kis és középvállalkozások éppen olyan fontosak, mint a nagyvállalatok.

 
 Az államtitkár jónak minősítette az idei gabonatermést és azt tanácsolta a gazdáknak, a nagyobb jövedelem érdekében fontolják meg a termény későbbi értékesítését. A génmódosított vetőmagok Magyarországra kerülésével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy bár most vannak problémák, Magyarország meg akarja őrizni genetikailag módosított szervezetektől (GMO) mentes státuszát. Berki Gyula, az állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkozó és mintegy száz embert foglalkoztató Bicsérdi Arany-Mező Zrt. elnök-igazgatója az átadási ünnepségen elmondta, hogy a biogáz üzem építését bevételeik növelése és a munkahelyek megtartása érdekében határozták el. Az üzem 39 ezer tonna trágyából nyert 2,6 millió köbméter biogáz felhasználásával 950 átlagos háztartás áram- és 450 háztartás hőellátásának megfelelő energiát termel. Megjegyezte, hogy a beruházás mintegy 800 millió forintos költségének több mint a felét európai uniós pályázati forrásból, a fennmaradó részét saját erőből és banki hitelből finanszírozták. Az építkezés során 11 ezer köbméter földet mozgattak meg, 1300 köbméter betont és 85 köbméter betonvasat használtak fel. A létesítménynek már folyik a próbaüzeme, és úgy tűnik, működése jövedelmező lesz a társaság számára.

 
 Berki Gyula utalt rá, hogy a magyar tulajdonú társaság és a tulajdonosi körbe tartozó kisebb cégek tavaly másfél milliárd forint árbevételt és 50 millió forint adózott eredményt értek el. Az elmúlt évek folyamatos fejlesztései révén új istállót, elletőt, malacnevelőt és fejőházat is építettek. Az új energiatermelő üzem átadásakor elhangzott az is, hogy Magyarországon jelenleg mintegy 30, agrárbázisra épülő biogáz üzem működik. Számuk növelése azért is előnyös lenne, mert ezzel csökkenthető az ország energiafüggősége, szén-dioxid kibocsátása, a trágya erjesztésének végtermékeként keletkező biotrágyával pedig jelentős mennyiségű műtrágyát lehet kiváltani. A keletkező hőenergiával nemcsak mezőgazdasági létesítmények, hanem helyi közintézmények, iskolák is fűthetők.

Ajánlott tartalom

Ismét lehet pályázni a napelemes támogatásra

Az elutasított pályázatok hátterében téves feltételezés állt, miszerint az adószámmal rendelkező magánszemélyek által megjelölt ingatlanokban gazdasági tevékenység zajlik. A bejelentés azután történt, hogy sorra utasították el az ilyen pályázatokat, ellentétben a kiírásban foglaltakkal.