A világszerte erdőpusztulásokat és fakárosításokat okozó Armillaria, vagyis tuskógomba fajokat kutatják 2020-ig Sopronban és Szegeden - közölte a konzorciumvezető Soproni Egyetem az MTI-vel.

Új projekt az erdőpusztulások megakadályozására

A világszerte erdőpusztulásokat és fakárosításokat okozó Armillaria, vagyis tuskógomba fajokat kutatják 2020-ig Sopronban és Szegeden – közölte a konzorciumvezető Soproni Egyetem az MTI-vel.

A kutatásra 676 millió forint áll rendelkezésre a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program keretében, amelyre még Nyugat-magyarországi Egyetem néven pályázott konzorciumvezetőként a Soproni Egyetem. A kutatásban részt vesz a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja. A tájékoztatás szerint az Armillaria fajok az erdők természetes talajlakó társalkotói, de bizonyos fajaik a legsúlyosabb erdőkárosító gombák közé tartoznak és jelentős erdőpusztulásokat okoznak. Megtámadják és elpusztítják az ellenálló képességükben gyengült fákat, majd teljesen lebontják a fa szöveteit.

A tömeges fapusztulásnak komoly gazdasági hatásai vannak: a rönkalapanyag jelentős része energetikai célú faanyaggá válhat, amely egyrészt gazdasági veszteséget jelent az erdőgazdaságok számára, másrészt a fafeldolgozó iparban, a bútoriparban vagy az épületasztalos iparban a munkahelyek számát is csökkentheti. A gombafajok Magyarországon súlyos problémákat jelentenek a gyümölcsfa- és dióültetvényeken, valamint a szőlőkben is. A 2020-ig tartó projektben részt vevő kutatók a fajok károkozó hatását mérik fel, genetikai sajátosságaikat vizsgálják, és egy biológiai védekezésen alapuló, hatékony erdővédelmi stratégiát dolgoznak ki, amellyel a fajok károkozását kivédhetik. A kutatások eredményeit hazai és nemzetközi folyóiratokban is publikálják, azokat beépítik az oktatásba, de a fiatal kutatóknak is lehetőséget biztosítanak tudományos fokozatszerzésre a kutatásokba történő bekapcsolódással.

MTI

Ajánlott tartalom

A környezet jobban reagál az apróbb fejlesztésekre

Apró lépésekkel, tájazonos módon érdemes a tájba illő fejlesztéseket végrehajtani, figyelve arra, hogyan reagál erre a környezet - hangsúlyozta a Szent György-hegyi bornapok megnyitóján a közigazgatási és területfejlesztési miniszter Hegymagas községben kedden.