Tudósok szerint felső határt kell szabni az üvegházgáz-kibocsátásnak Koppenhágában

Újabb tudományos tanulmány látott napvilágot kedden a klímaváltozás jelenvalóságáról és az ebből következő, megkerülhetetlen teendőkről: a Koppenhágai Diagnózisban 26 tudós felső határ kiszabását sürgeti az üvegházgázok globális kibocsátására a közelgő dániai klímacsúcson.

A 64 oldalas tanulmányban a kutatók hangsúlyozzák, hogy a globális felmelegedés gyorsabban történik, mint eddig gondolták, ezért elodázhatatlan az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának korlátozása. A klímaváltozás gyorsulását bizonyítja többek között a Jeges-tenger, Grönland és az Antarktisz jegének gyors ütemű olvadása – mutatnak rá.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) 2007-es klímajelentését aktualizáló tanulmány szerint a tengerszint-emelkedés 2100-ig meghaladhatja az egy métert, de az sem kizárt, hogy eléri a két métert is (jelenleg ez a becslések felső határa). A tudósok – akik közül többen az IPCC munkájában is részt vettek – közös közleményükben arra is felhívják a figyelmet, hogy a tengerszint emelkedése 2100 után is folytatódik, s a következő századokban várhatóan több méteres lehet.
A tanulmányban emlékeztetnek arra, hogy egyedül 1990 és 2008 között 40 százalékkal nőtt a fosszilis üzemanyagokból származó globális szén-dioxid-kibocsátás.
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) becslései szerint 2009-ben ugyan a válság miatt mintegy 3 százalékkal csökken a karbonkibocsátás, a következő években várhatóan tovább nő a világ energiafelhasználása, ha a nemzetközi közösségnek nem sikerül új klíma-megállapodást tető alá hozni.
A Koppenhágai Diagnózis szerint a felmelegedés üteme az utóbbi 25 évben átlagosan 0,19 Celsius fok volt évtizedenként, és az emelkedő irányzat töretlen.
“Ez egy végső tudományos felhívás a Koppenhágában 192 országot képviselő tárgyalókhoz” – kommentálta a tanulmányt Hans Joachim Schellnhuber, a Potsdami Klímakutató Intézet igazgatója.

Ajánlott tartalom

Növelni kell az energiahatékonyságot

A magyar gazdaság versenyképességének egyik kulcsa az energiahatékonyság növelése - erről Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke beszélt egy konferencián az MTI-nek küldött közlemény szerint.