Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Klímaváltozás / Tömegesen pusztulnak a korallok az Indiai-óceánban

Tömegesen pusztulnak a korallok az Indiai-óceánban

Tömegesen pusztulnak a korallok Délkelet-Ázsiában és az Indiai-óceánban – ausztrál tengerkutatók szerint a helyzet több mint egy évtizede nem volt ennyire súlyos.

A tömeges korallfehéredést egy májusban az Indiai-óceánba áramló meleg víztömeg váltotta ki. A Centre of Excellence for Coral Reef Studies nevű ausztrál kutatóközpont keddi közlése szerint a korallzátonyok az Indonéziától a Seychelle-szigetekig húzódó hatalmas térségben pusztulnak.
Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azokat tápláló, s azoknak színét is adó algák kilökődnek, és csak a fehéres színű mészváz marad vissza – innen a korallfehéredés elnevezés. Ha a folyamat hosszú időn át tart, a korallok elpusztulnak, tulajdonképpen éhenhalnak.
Andrew Bairdnek, a queenslandi James Cook Egyetem kutatójának elmondása szerint a korallpusztulást többek között a Fülöp-szigeteknél, Sri Lanka környékén, Mianmar partjainál, Thaiföldnél, Malajziánál és Szingapúr térségében is kimutatták. Közlése szerint a tengervíz Indonéziánál több Celsius-fokkal melegedett.

“Bizonyosan a legsúlyosabb korallpusztulással állunk szemben 1998 óta, de még az is kiderülhet, hogy a tudomány által eddig ismert legpusztítóbb korallfehéredésnek vagyunk a tanúi” – fogalmazott Baird, aki szerint a jelenség roppant mértéke és a vízmelegedés foka arra enged következtetni, hogy “majdnem biztosan a globális felmelegedés következményéről” van szó.
Az eddig ismert legpusztítóbb korallfehéredés 1998-ban következett be, amikor az óceánok erőteljes felmelegedése következtében világszerte a korallzátonyok mintegy 16 százaléka szenvedett súlyos sérüléseket.
Andrew Baird szerint a jelenlegi korallfehéredés után évekbe telhet a zátonyok regenerálódása, ami jelentősen visszavetheti a halászatot és az idegenforgalmat az érintett régióban.

Ajánlott tartalom

Július 1-jétől megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását

Július 1-jétől életbe lép a klíma- és természetvédelmi akcióterv első pontja, megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását.