Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Életmód / Több víz kellene, de nincs

Több víz kellene, de nincs

Meredeken nő az elkövetkező években a gazdaság vízigénye, de a források egyre csökkennek. Emiatt az ivóvíz ellátás már most is az egyik fő üzleti kockázattá, a társadalom egészét tekintve pedig az egyik fő aggállyá vált.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) előrejelzése szerint a víz iránti globális kereslet – a keresletbővülés jelenlegi üteme alapján – 2050-re 55 százalékkal nőhet. A megnövekedett kereslet elsősorban a feldolgozóipari (+400%), az energiaipari (+140) és a háztartási (+130%) felhasználás növekedéséből ered majd. A Világbank 2030-ra globálisan 40 százalékos hiányt jósol a rendelkezésre álló vízkészletek és a várható kereslet között. A növekvő népesség élelmezése révén a mezőgazdaság által támasztott versennyel együtt a víz kereslete és kínálata közötti eltérés igen komoly kihívást jelent. (Még ebben az évszázadban olyan drága erőforrássá válhat a víz, mint amilyen ma az olaj.

A „World Economic Forums’s Global Risks Report” 2015-ös kiadványa szerint a víz az egyik fő üzleti kockázattá, a társadalom egészét tekintve pedig az egyik fő aggállyá vált. Mivel az üzleti élet szereplői a lakossággal, az iparral, a gazdálkodókkal és egyéb vízfelhasználókkal osztoznak a vízen, a megfelelő minőségű és mennyiségű víz kellő időben történő rendelkezésre állása komoly termelési és reputációs kérdéssé válik.

Kritikus elemmé válik a víz

A nem megfelelő mennyiségű, illetve szennyezett vagy túl drága víz jelentette üzleti kockázatok növekednek. Függetlenül attól, hogy hűtésre, fűtésre és/vagy tisztításra, illetve alkotóelemként használják, a víz az ellátási lánc kritikus eleme: egyaránt okozhat tárolási zavarokat, károsíthatja a készleteket, és negatívan befolyásolhatja az elosztást. Még a pénzügyi szolgáltatásokat is érinti a víz, a nem ismert vagy nem számszerűsíthető vízkockázatokkal bíró vállalkozásokba történő befektetéseken, illetve az ilyen vállalkozások biztosításán keresztül. Vagyis a víz a teljes üzleti világot átjárja.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Ezeket lépi meg az EU 2030-ig a klíma védelemében

Az Európai Bizottság csütörtökön bemutatta 2030-ig megvalósítandó új éghajlatvédelmi tervét, amely a korábbi elképzelésekben szereplő 40 százalék helyett 55 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az Európai Unióban.