A következő évtizedekben több mint félmillió áldozatra számíthatunk és a nem bankok által birtokolt vagyontárgyaknak akár 17%-át is tönkre teheti a klímaváltozás.

Több mint félmillió áldozatot szed a klímaváltozás

A következő évtizedekben több mint félmillió áldozatra számíthatunk és a nem bankok által birtokolt vagyontárgyaknak akár 17%-át is tönkre teheti a klímaváltozás.

2050-re a klímaváltozás 529 000 emberéletet fog követelni, állítják tudósok a tekintélyes Lancet tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban. Az elhalálozások oka főként szívbetegség, rák, agyvérzés lesz, melyeket a hőség okoz majd. A melegebb klíma miatt körülbelül 4%-kal fog csökkenni a gyümölcs- és zöldségfogyasztás, vörös húst 7%-kal kevesebbet esznek majd az emberek. Emiatt mindenki körülbelül 99 kalóriával kevesebbet lesz képes magához venni naponta. Ez a túlfogyasztástól szenvedő társadalmakban persze inkább jól hangzik, de a világ jelentős részén az alultápláltság és a tápanyagszegénység egyre több ember életét határozza majd meg. A kalóriabevitel csökkenése 260 000-rel mérsékli majd a túlsúlyosságból eredő halálesetek számát. De ha nem menne végbe a klímaváltozás, 1,9 millió halálesetnek vehetnék elejét.

A legtöbb ember a Csendes-óceáni térség nyugati részén és Délkelet-Ázsiában fog meghalni a klímaváltozás miatt a tanulmány szerint. Európában Görögországban és Olaszországban lesz a legerősebb a klímaváltozás hatása a halálozásokban. Előbbiben 124, utóbbiban 89 haláleset jut majd egymillió lakosra az éghajlatváltozás miatt.

Emberéletek

A legtöbb veszélyeztetett ember Indiában él, számuk eléri az egymilliárdot. Dél-Ázsiában összesen 1,4 milliárd ember életére és egészségére lesz kedvezőtlen befolyással a klímaváltozás.

Nemcsak a meleg hőmérséklet, hanem a szélsőséges időjárás és az árvizek is egyre több áldozatot fognak követelni. A korszerűtlen építkezési szokások miatt a viharok és monszunok utáni földcsuszamlások egész falvakat törölhetnek el a Föld színéről.

Nagy számban szedhet áldozatokat a klímaváltozás Kínában, Bangladesben, Indonéziában, a Fülöp-szigeteken, Japánban és Pakisztánban, állítja a Verisk Maplecroft angol kockázatelemző cég.

Afrikában leginkább Burundi, Dél-Szudán és Eritrea lakossága számíthat a legrosszabbra. A földrészen már eleve nagy az élethez szükséges természeti erőforrások (pl. ivóvíz, termőföld) szűkösségéből fakadó konfliktus.

Japán, Tajvanban és Hongkongban a lakosság 85%-a van kitéve természeti jelenségekből fakadó veszélyeknek. Mégis e három államot az alacsony veszélyességi kategóriába sorolták és 1990 óta összesen 32 000 ilyen jellegű halálesetet regisztráltak felségterületükön.

Haitit ugyan közvetlenül nem érintik természeti katasztrófák, de a 2010-es földrengés miatt 230 000 természeti veszélyekből eredő halálesetet könyvelt el 1990 óta. Ennek oka az, hogy a hosszú évek óta tartó erdőirtás miatt nem maradt növényzet, ami megakadályozza a földcsuszamlásokat, amikor a földrengés rázta meg az országot.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Stílus és funkció – Antikolt térkövek a kerttervezésben

A kertek tervezése során a növények telepítésén van a legfőbb hangsúly, de a térkövek jól átgondolt alkalmazása is számtalan lehetőséget nyújthat. Olyan lehetőségeket rejtenek, amelyekkel megújíthatjuk kerti élettereink megjelenését, és egységes stílusban, új funkciókkal bővíthetjük a környezetet.