Több mint 430 civil szervezet támogatja a klímatörvényt

Több mint 430 környezetvédelmi, szociális, ifjúsági és vidékfejlesztéssel foglalkozó civil szervezet klímatörvény-tervezetet támogató nyilatkozatát adta át a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) vezető zöldpolitikusoknak a budapesti Kossuth téren kedden reggel.

Szili Katalin, a törvénytervezetet kidolgozó Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) tiszteletbeli elnöke elmondta: reményei szerint az Országgyűlés február 15-én megvitatja, február 22-én pedig már el is fogadja az éghajlatvédelmi kerettörvényt. Ha így történik, Magyarország lesz a második európai ország, amelynek külön klímatörvénye van – mutatott rá az MSZP-s politikus.
Nagy Andor, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának KDNP-s elnöke hangsúlyozta: a klímaügy a következő kormányzati ciklus egyik legfontosabb feladata lesz. A következő kabinetre vár a kerettörvény tartalommal való megtöltése, végrehajtásának előmozdítása – húzta alá.

Dóra Szilvia, a törvényt kezdeményező MTVSZ kommunikációs vezetője a nyilatkozat átadását követően az MTI-nek elmondta: a törvénytervezetnek komoly a politikai támogatottsága, ezért valójában az a kérdés, hogy napirendre tűzi-e az Országgyűlés még februárban, vagy más, fontosabbnak ítélt témák kiszorítják. Ha ugyanis napirendre kerül, nagy valószínűséggel el is fogadják – vélekedett. Mint Dóra Szilvia emlékeztetett, a jelenlegi parlamenti ciklusban már csak négy ülésnapot tartanak, így ha a Ház most nem foglalkozik a tervezettel, a törvény elfogadása májusra csúszhat.
Katona Béla, az Országgyűlés és egyben az NFFT elnöke közleményben üdvözölte a klímatörvény támogatására létrejött civil összefogást.

Az NFFT 2010. január 21-i ülésén fogadta el a törvénytervezetet, majd január 29-én benyújtotta azt az Országgyűlésnek. A Parlament Házbizottsága február 11-én, a házszabálytól való eltéréssel dönthet arról, hogy törvény februárban napirendre kerüljön-e – foglalja össze a közlemény.
A törvénytervezet februári, változtatás nélküli parlamenti elfogadását sürgető civil nyilatkozatot többek között a Baptista Szeretetszolgálat, a Magyar Szegénységellenes Hálózat, a Budapesti Szociális Forrásközpont, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Levegő Munkacsoport és a WWF Magyarország is aláírta.
A társadalmi szervezetek szerint az éghajlatváltozás elleni küzdelem csak az egyik ok, amiért szükség van a törvényre. A jogszabály fontos szerepet tölthet be az ország fosszilis energiafüggőségének (kőolaj, szén, földgáz) csökkentésében, a kialakítandó szabályozó és támogató rendszerek révén a szegénység mérséklésében, valamint a gazdaság élénkítésében is – hangsúlyozzák a nyilatkozatban.

A törvénytervezet Magyarország üvegházgáz-kibocsátásának 40 százalékos mérséklését írja elő 2020-ig az 1990-es bázisévhez képest (2005-ös bázisévvel számolva ez 25,5 százalékos csökkentést jelent). Hosszabb távon további csökkentésről rendelkezik: 2050-re az 1990-es szinthez képest 80 százalékkal, a 2005-ös szinthez képest 75 százalékkal kellene mérsékelni az üvegházgáz-kibocsátást.
A törvény ezen kívül foglalkozik többek között a fosszilis energiaforrás-felhasználás csökkentésével, az éghajlatváltozás társadalmi okainak kezelésével, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és az éghajlatvédelem pénzügyi és gazdasági eszközeivel. Utóbbi részben rendelkezik egy új elkülönített állami pénzalap, a Nemzeti Éghajlatvédelmi Alap felállításáról is.

Ajánlott tartalom

Kiemelt segítséget kap három vármegye a zöld átálláshoz

A Környezeti és energiahatékonysági operatív program plusz (Kehop plusz) forrásaiból mintegy 110 milliárd forint jut a három leginkább környezetszennyező gazdaságú vármegye zöld átállásának kiemelt támogatására - jelentette be a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közlekedési, környezeti és energiahatékonysági fejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára kedden Egerben.