Stratégiát dolgozott ki az Európai Bizottság az építőipar fellendítésére, annak érdekében, hogy az ágazat “újult erőre kapjon mint a munkahelyteremtés és általánosságban a gazdaság fenntartható fejlődésének mozgatórugója”.
A javaslat fő eleme az alacsony energiafelhasználású épületek arányának növelése. Ez utóbbival foglalkozik egyebek között egy készülő új uniós jogszabály is, amelynek keretében a közelmúltban Magyarország javasolt egy újszerű finanszírozási mechanizmust az épületek felújításának támogatására. A kedden Brüsszelben kiadott közleményében Antonio Tajani ipari biztos emlékeztetett arra, hogy “az alacsony energiafelhasználású épületek – noha a szén-dioxid és az energia tekintetében költségmegtakarítási potenciáljuk nagy –, számos gazdasági és környezeti előnyük ellenére továbbra sem túl elterjedtek a piacon”.
A most ismertetett stratégia főbb elemei magukba foglalják a kedvező befektetési feltételek elősegítését, különösen az épületek felújítása és karbantartása terén, emellett kitérnek a munkavállalók képzettségének fejlesztésére, a forráshatékonyság javítására, továbbá szabványosított tervezési kódok bevezetésére. Tajani hangoztatta, hogy az új technológiák nemcsak az új házak, hanem a már meglévő épületek millióinak felújítása terén is nagy potenciállal rendelkeznek. Az ipari biztos emlékeztetett arra, hogy az építőipar az uniós bruttó össztermék (GDP) közel 10 százalékáért és húszmillió munkahelyért felelős. Az EU-tagországok energiaügyi miniszterei legutóbb júniusban foglalkoztak a készülő energiahatékonysági irányelvvel. Az ebbe beépített magyar javaslattal könnyebbé válhat az új tagállamokban az energiahatékonysági befektetések finanszírozása: becslések szerint csak Magyarországon 2014 és 2020 között mintegy 210 milliárd forintnyi összeg épülhet be aktív forrásként az említett célra, a magántőke lehetséges belépésével még nem is számolva.
Hozzászólok a cikkhez
Hozzászólás beküldéséhez be kell jelentkezni.