Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / Tiszta energia minden európainak

Tiszta energia minden európainak

Az energia, mint piaci ágazat nagy jelentőséggel bír: a háztartások éves kiadásainak 6%-át adja, illetve az energiaárak befolyásolják a teljes gazdaságot, valamint cirka 90.000 vállalkozás és 2,2 millió fős munkaerőállomány épül rá.

Az Európai Unió felismerte az energiagazdálkodás fontosságát, aktuálitását, és immáron negyedik alkalommal próbálja tökéletesíteni, szabályozni az energiarendszert. Az új irányelvek célja a tiszta energia ösztönzése. A tiszta energiának egzakt definíciója nincs, egyesek a megújulókkal azonosítják, mások a nukleáris erőforrásokat és akár a földgázt is ide sorolják. A megfogalmazás főként a karbonmentes technológiákra utal, ugyanis a szén-dioxid-kibocsátás redukálása központi téma nem csak az EU-ban, de az egész világon is. Az ún. energiacsomagokban az Európai Bizottság tagjai irányelveket fogalmaztak meg a villamos energia és a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról. A nemzeti eltérések miatt rugalmas, keretjellegű szabályozás szükségeltetett. Az 1997-től hatályos „Első liberalizációs csomag” lehetőséget biztosított a piacra lépéshez egy meghatározott fogyasztás felett. A „Második liberalizációs csomag” 2004. július 1-jétől lépett hatályba, mely fokozatosan tovább nyitotta a piacot a nem háztartási, végül minden fogyasztó számára. Magyarország ekkor lett Uniós tagállam, így többek között az energiarendszer berendezkedését is az EU-s normákhoz kellett igazítania.

2009-től kezdve napjainkig is a „Harmadik liberalizációs csomag” korszakát éli az Európai Unió valamennyi tagállama. A cél a strukturális hiányosságok kezelése, a fogyasztói jogok kibővítése, az energiahatékonyabb szemléletmód kialakítása, az energetikai szabályozó hatóság függetlenségének erősítése, átviteli rendszerüzemeltetők európai hálózatának (ENTSO-E) kiépítése, megszilárdítása.

A negyedik energiacsomag

2016-ban elérkezett az irányelvek és azok megvalósulásának felülvizsgálata. Az Európai Unió új szabályozási javaslatcsomaggal állt elő, „Tiszta energia minden európainak” címmel. jelenleg Tiszta energiacsomagként (Clean Energy Package) vagy Téli energiacsomagként (Energy Winter Package) emlegetik. Korai lenne „Negyedik liberalizációs csomagnak” nevezni ezt a tervezetet, de már eljutott az Európai Parlamenthez, ami azt jelenti, hogy egy év alatt hatályba helyezhetik.

A harmadik energiacsomag felülvizsgálatával új célok fogalmazódtak meg:
-tiszta energiára való áttérés
-az energiahatékonyság előtérbe állítása
-az EU globális vezető szerepének kivívása a megújuló energiaforrások területén
-méltányosság biztosítása a fogyasztók számára

A téli energiacsomag bevezetésével 177 milliárd euró többletberuházásra, valamint 900 ezer új munkahely lehetőségre számítanak. Továbbá az előrejelzések szerint az új rendszer a CO2 kibocsátást redukálná 43%-kal 2030-ra és a villamosenergia-mennyiség fele megújuló forrásokból származna. A negyedik energiacsomag nagyon komplex és sok újítás fellelhető benne. Két kiemelt témaköre:

Fogyasztók a villamosenergia-rendszer középpontjában

Az új megújuló direktíva hatása a támogatási rendszerekre

A teljes kezdeményezési csomag megvalósításának nagyon közeli tervezett implementációs végdátumot – 2021. június 30 – tűztek ki. Felvetődik a kérdés, hogy képesek lesznek-e a tagállamok rugalmasan beépíteni az új irányelveket a kerettörvényükbe. A következő évtized villamosenergia-piacát változatosabb és decentralizált villamosenergia-termelés, a tagállamok egymásrautaltságának fokozódása, új technológiai lehetőségek fogják jellemezni, amelynek köszönhetően a fogyasztók csökkenthetik számláikat, és a saját termelésű energiafogyasztás és/vagy tárolás révén a villamosenergia-piacok aktív szereplőivé válhatnak. Az új villamosenergia irányelv 15. cikke jelenleg az aktív felhasználók jogait foglalja össze. Aktív vagy feljogosított felhasználó az olyan felhasználó / felhasználók csoportja, akik a saját maguk által előállított villamos energiát használják, tárolják, értékesítik, részt vesznek a felhasználóoldali válaszban vagy egyéb energiahatékonysági programokon, abban az esetben, ha ezen események nem elsődleges szakmai tevékenységük.

A nehezítő körülmények kiküszöbölése a tagállamok feladata lesz, a létesítmények telepítés, üzemeltetés, mérés és karbantartás okán kiadhatók lesznek. Egy innovatív gondolat a helyi energiaközösségek létrehozása (az irányelv 16. cikke) , ezek helyi tagok irányításával működő, non-profit társulások, melyek érintettek az elosztott energiatermelésben jogosultak a hálózatok birtoklására, létrehozására, és irányítására is. A szolgáltatón keresztül kiléphetnek a szervezett piacra, fokozott figyelemmel, igazságosan és arányosan határozhatják meg az energiadíjakat. A helyi energiaközösségekben való részvétel önkéntes alapú, ezzel egyidejűleg a végső-/aktív felhasználói jogaikból nincsenek kizárva.

A 17. cikkben kifejtett felhasználóoldali válasz a beszerzési közösségekkel szembeni méltányosságot ösztönzi. A beszerzési közösségek szolgáltatói kiskereskedelmi piacokon részt vehetnek más piaci szereplők beleegyezése nélkül, ellentételezést nem fizethetnek a szolgáltatóknak vagy energiatermelőknek. Ha egy piaci szereplő egy másik fél számára többletköltséget okozott, abban az esetben megengedett a kompenzáció fizetés, ugyan ezt a nemzeti szabályozó hatóságoknak jóvá kell hagyniuk. Az új villamosenergia direktíva további cikkei foglalkoznak a fogyasztásméréssel, mely történhet intelligens- vagy hagyományos fogyasztásmérőkkel. A tudatos fogyasztói magatartás kialakításának alappillére a villamos energia optimális felhasználása. Az intelligens fogyasztásmérők a tényleges villamosenergia-fogyasztásról szolgáltatnak pontos adatokat az energiahatékonysági programok és a felhasználóoldali válasz céljából, ehhez azonban fokozott kiberbiztonság szükségeltetik. Azon felhasználók, akiknek nincs hozzáférésük intelligens mérőhöz, a hagyományos fogyasztásmérést továbbra is alkalmazhatják.

Az új megújuló direktíva hatása a támogatási rendszerekre

Az Európai Unió világvezető a megújuló energiaforrások támogatása és fejlesztése terén, mellyel elősegíti a szén-dioxid kibocsátás redukálását, ezáltal az éghajlatváltozás elleni küzdelmet. Nem titkolt célja az EU-nak, hogy kivívja és fenntartsa elsőségét a megújuló használatban. A jelenlegi törekvés: az Unió energiafelhasználásának 20%-át megújuló energiaforrásokból termelni. Ezt a célt 2020-ig tűzték ki. 2030-ra 27%-ra növelnék ezt az arányt (végül a javaslat 35%-ról szól az új javaslattételezéseket követően), melyhez példátlan összefogás szükséges.

Az új megújuló irányelv alapján az Uniós tagállamoknak lehetősége lesz támogatási programok szervezésére, azonban ezeket úgy kell összehangolni, hogy a villamosenergia-piac ne torzuljon, valamint a villamosenergia-termelők követni tudják a kereslet- és kínálat alakulását. A direktíva 21. cikke az eddig is érvényben lévő megújulóenergia-fogyasztással kapcsolatos tendenciákat támogatja, például a megtermelt, de fel nem használt villamos energia hálózatba való visszatáplálásának lehetőségét. Évi 10 MWh villamos energia visszatermelés alatt az energiaszolgáltatói jogok helyett a fogyasztói jogok érvényesek a háztartásokra, a visszatáplált energiáért ellentételezés jár.

Magyarországon utóbbi irányelv egy összetett támogatási rendszer, a KÁT/METÁR (KÁT: Kötelező Átvételi Rendszer, METÁR: Megújuló Támogatási Rendszer) formájában valósult meg. Ezek a rendszerek 2017. január 1-jétől, a METÁR életbe lépésétől, 2018. április 26-ig, a KÁT rendszerbe történő jelentkezés lezárulásáig párhuzamosan működtek. A KÁT rendszer az 500 kW alatti erőművekre volt érvényes, míg a METÁR a nagyobb beruházásokat támogatja.

A megújuló direktíva foglalkozik még a fűtő- és hűtőberendezések energiaellátásával, valamint a közlekedésre is kiterjed. Továbbá a bioüzemenyagokat, biomassza tüzelést sem hagyja figyelmen kívül, fontos elv például az üvegházhatású gázok kibocsátásának 70-80%-kal történő redukálása. A „Tiszta energiacsomag” néhány fontosabb újítás kiemelése mellett számos területre kitér. Felmerül a meglévő hálózati rendszer teljes átalakítása, szuperelosztók megjelenése, az épületekre vonatkozó szabályok átalakítása, a közlekedés megrenoválása. Azonban a kitűzött célokat csak pontos, konkrét javaslatbeli rögzítéssel, összefogással és folyamatos monitoring programokkal lehet elérni.

 

Szerző: Varga N.

forrás: energiam.blog.hu

Ajánlott tartalom

Napelemes, pilóta nélküli repülőgépet teszteltek Kínában

A repülést július 27-én hajtották végre a kelet-kínai Csöcsiang tartomány Töcsing megyéjének egyik repülőteréről – jelentette be kedden a sanghaji székhelyű OXAI repülőgépgyártó vállat, a gép fejlesztője.