Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Környezetvédelem / Természetvédelmi beruházások a Bükki Nemzeti Parkban

Természetvédelmi beruházások a Bükki Nemzeti Parkban

Természetvédelmi beruházások előkészítését fejezte be az Európai Unió mintegy 60 millió forintos támogatása nyomán a Bükki Nemzeti Park (BNP) – tájékoztatta pénteken az MTI-t a BNP sajtóreferense.

Sikerrel zárult a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság több természetvédelmi beruházásának előkészítése. Az elmúlt hónapokban a szakemberek megvizsgálták, mely területeken szükséges és lehetséges a légvezetékek földkábelre cserélése, valamint az élőhelyek rehabilitációja – közölte Kangúr Tibor. Az előkészítést követő beruházások a következő hónapokban kezdődnek – tette hozzá. Mint elmondta: előkészítették a légvezetékek cseréjét földkábelre a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet, illetve a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet területén. Ugyancsak megtörtént Pély és Ludas térségében a vizesélőhely-rehabilitáció, illetve a Dél-borsodi Tájegységben a komplex élőhely-rehabilitációs program II. ütemének előkésztése – sorolta.

Mint elmondta: az elmúlt évek során jelentős számú védett és fokozottan védett madár pusztult el a Nemzeti Park területén átvezető szigeteletlen légvezetékek miatt. A legnagyobb számú elhullás az egerészölyv, a vörös vércse, a kékvércse, a szalakóta és a fehér gólya populációban volt megfigyelhető. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság célja, hogy a sikeres előkészítő szakasz után a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet és a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet területén 2-2 vezetékszakaszon összesen csaknem 20 km hosszan kicseréljék a légvezetékeket földkábelre. A munkák csaknem 400 millió forintba kerülnek, és várhatóan 2011 végére fejeződnek be.

Pély és Ludas térségében a vizesélőhely-rehabilitációs projekt megvalósítása során a térség jelenlegi adottságaihoz igazodó komplex élőhely-fejlesztési tevékenység valósul meg. Ennek egyik fő eleme a napjainkra a kiszáradás, ezáltal a degradáció jeleit mutató vizes élőhelyek vízellátásának biztosítása, melynek során lehetőség nyílik mind a szikes tavakkal rokon nyílt, sekély vizű élőhely, mind pedig a sűrűbb vegetációjú mocsaras, fertős típus kialakítására.
A munkák során vízkormányzóművek (pl. zsilipek) létesítése és megfelelő csatornahálózat kialakítása történik meg – fűzte hozzá. A tevékenység másik fő eleme a térség fás vegetációinak rekonstrukciója.
A Dél-borsodi Tájegységben a komplex élőhely-rehabilitációs program II. ütemének célja a Borsodi Mezőségben a természeti értékek, például a Natura 2000 jelölőfajok számára ideális élőhelyek helyreállítása.
A térségben megvalósítandó komplex élőhely-fejlesztési tevékenység egyik fő eleme a napjainkra kiszáradás miatt pusztuló vizes élőhelyek vízellátásának biztosítása, a szükséges pontokon a kellő mennyiségű csapadékvíz visszatartása.

Ennek során, a tervek szerint megtörténik a Tiszavalki-főcsatorna vízgyűjtő területén lévő vizes élőhelyek belvízelvezető árkainak rehabilitációja, kotrása, mederrendezése. Ugyanakkor a térség fás vegetációinak rekonstrukciója 5 hektáron kisebb facsoportokkal, őshonos fa- és cserjefajokkal. Ez leginkább a folyómeder-maradványokat szegélyező erdősávok, és a kis pusztai szárnyékerdők felújítását, kialakítását jelenti.
A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg – közölte Kangúr Tibor.

Ajánlott tartalom

Elhanyagolható hatása van a kijárási korlátozásoknak a globális hőmérsékletre

Kevés hatással van a klímaváltozásra a légszennyezés csökkenése és az üvegházhatású gázok kibocsátásnak drámai visszaesése, amely a koronavírus-járvány feltartóztatására világszerte elrendelt kijárási korlátozások miatt következett be - mutatták ki a Leedsi Egyetem kutatói.