Kezdőlap / Témakörök / Bioenergia / Termálvízzel fűtik a vácrátóti botanikus kert új üvegházait
Tudj meg többet: Bioenergia

Termálvízzel fűtik a vácrátóti botanikus kert új üvegházait

Megújuló energiával, termálvízzel is fűthetik a jövőben az MTA vácrátóti botanikus kertjének új üvegházait, valamint a település közintézményeit, miután a kert mellett fúrt termálkútból megfelelő mennyiségű és hőfokú víz nyerhető ki.

Mint arról Török Katalin, az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének igazgatója a projektről tartott szerdai sajtótájékoztatójukon beszámolt, a botanikus kert határában fúrt, 1350 méteres termálkút hozama percenként 1750 liter, a víz hőfoka pedig 60 Celsius-fok. Ez alkalmas az épületek mellett az átépítés alatt lévő üvegházak, az új látogatóközpont, valamint a botanikus kert szomszédságában lévő vácrátóti közintézmények – iskola, polgármesteri hivatal, egészségház és óvoda – fűtésére. Hozzátette: biomasszakazánt is beépítenek, amely a téli csúcsidőben rásegít majd a rendszerre.

A felszínre hozott, körülbelül 30 fokosra hűlt termálvizet a jogszabályi előírásoknak megfelelően visszajuttatják a földbe, az ehhez szükséges úgynevezett sajtolókút fúrása még a nyáron elkezdődik.
A projekt keretében két, összesen 800 négyzetméter alapterületű korszerű üvegház létesül a régiek helyén és passzívház-technológiával épül egy 400 négyzetméteres látogatóközpont is a botanikus kertben. A látogatóközpont építése a nyáron kezdődik, az épületben nyíló állandó kiállítás a klímaváltozás hatásait, a biológiai sokféleség szerepét, valamint az emberek életmódja és az energiafelhasználás összefüggéseit mutatja majd be a kert évi 50-70 ezer látogatójának.

Török Katalin felidézte, hogy a régi üvegházak fűtése nagyon drága volt, ezért is kezdtek más megoldás után kutatni, szakemberek javasolták a termálkút fúrását. A több mint 3 millió eurós projektet a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok alapjából nyert összegből finanszírozzák, a 15 százalékos önrészt (150 millió forintot) az MTA biztosította. Török Katalin kiemelte, hogy a termálvízre és a biomasszára alapozott környezetbarát fűtés akár 35 százalékkal is olcsóbb lehet, emellett évente 533 tonnával csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást Vácrátóton.
Németh Tamás, az MTA főtitkára a tájékoztatón elmondta, hogy az akadémia kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a különböző energiaforrások közötti egyensúly megmaradjon. Hozzátette: Magyarország termálvízben gazdag, ezért ez az az út, amelyen el lehet indulni. A főtitkár örömét fejezte ki, hogy a vácrátóti projekt széles körű együttműködéssel valósul meg.

Garamszegi Géza, Vácrátót polgármestere beszámolt arról, hogy a rendszerhez tartozó úgynevezett visszasajtoló kút az önkormányzat területén valósul meg. Mint mondta, az önkormányzat annak idején örömmel fogadta a felkérést a projektben való részvételre, a közintézmények geotermikus fűtése ugyanis kevesebbe kerül majd.
A vácrátóti botanikus kert Geoterm projektje 2009 tavaszán kezdődött, a termálkút fúrása pedig idén februárban. A tervezésben és kivitelezésben a műszaki egyetem, a Norvég Vízkutató Intézet (Norvegian Institute for Water Research), valamint a VIKUV Zrt. vesz részt partnerként.

A csaknem 200 éves, műemléki és természeti védelem alatt álló  kert Magyarország leggazdagabb élőnövény-gyűjteménye, a 23 hektáron több mint 12 ezer faj és fajta található meg. Az üvegházi kollekcióban csaknem 3000 féle növény kapott helyet, emellett számos puhatestű, rovar, hal és madár is él a vácrátóti botanikus kertben.

Ajánlott tartalom

Kutató: a jövőben is számítani kell a Balaton algásodására

A Balaton tavaly nyár végi algásodása a globális klímaváltozás következménye, de hozzájárult az új vízszint-szabályozási rend is, így az idén és a jövőben is számítani kell hasonló vízvirágzásra - számolt be Istvánovics Vera a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja egy friss elemzés eredményéről az MTI-nek.