Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / Tényleg betiltják a tetőtér-beépítést?

Tényleg betiltják a tetőtér-beépítést?

Van illetve készül az új szabályozás, de ennek hatása csak évek múltán lesz érezhető. Egy belvárosi ház tetőtér-beépítése amúgy is rengeteg buktatót rejt.

Meglévő tetőterek minden további nélkül beépíthetők – oszlatja el a múlt héten elfogadott fővárosi településszerkezeti tervvel kapcsolatos félreértéseket Liszkay Krisztina, a Magyar Építész Kamara Településtervező Tagozatának elnöke, aki alaptalannak tartja a belvárosi tetőtéri bépítések várható korlátozásával kapcsolatos aggodalmakat.

Más kérdés az emeletráépítés – emeli ki, ezt el kell különíteni az előzőtől, mivel teljesen mást jelent. Azonban itt sem beszélhetünk egyöntetű szigorításról, hiszen a belső, történeti épületekkel beépült városrészekben amúgy is nagyon sok más tényezőhöz – örökségvédelmi előírásokhoz, építészeti illeszkedésekhez -, is alkalmazkodni kell a tervezésnél, amit már a hatályos kerületi szabályozások is tartalmaznak. Az új településszerkezeti terv által bevezetett párkánymagassági  szabályokat egyébként csak Budapest történeti városrészeiben rögzítették. Ezek az utcák légtérarányát szabályozzák, vagyis a beépítési magasságot az utcák szélességéhez mérten határozzák meg úgy, hogy az utcák téraránya az új beépítések hatására ne legyen kedvezőtlen, sötét és nyomasztó.

A tervkészítésénél mindenesetre az alapelv a beépíthetőség fenntartása mellett az élhető város kialakítása volt – hangsúlyozza Liszkay Krisztina. A helyi beépítési viszonyok miatt egyébként sokszor ma sem használhatók ki teljesen az érvényes kerületi szabályozás által megszabott maximális magassági értékek. Például a különböző igazodási szabályok, az értékes épületek védelme, a szemközti épületek benapozása ma is több esetben korlátot szab a párkányok magasításának.

Hátrébb a homlokzatokkal

Ott ahol már amúgy is túl magas a beépítés, lehet, hogy újabb szinteket a homlokzat hátrahúzásával lehet építeni annak érdekében, hogy az utca téraránya tovább ne romoljon – magyaráz Liszkay Krisztina. A főváros vállalta, hogy a tapasztalatok alapján, egy éven belül – az érintett kerületek főépítészeivel egyeztetve – felülvizsgálják a szabályozást, és módosítják, ha indokolt.

A korábbi szabályozás helyébe lépő, az új  településszerkezeti terven alapuló fővárosi rendezési szabályzathoz igazodva, a kerületeknek kormányrendelet alapján 2018. december 31-ig kell megalkotni a saját, új építési szabályzatukat, addig akár teljesen változatlanul, a most hatályos szabályok alapján adhatók ki az épÍtési engedélyek, amelyek kettő, meghosszabbítva még plusz egy évig érvényesek lehetnek.

Ez nem jelent kevesebbet, mint azt, hogy a következő hét évben akár semmilyen hatással nem jár majd az új szabályozás a beruházókra és a társasházakra. A ma érvényes kerületi szabályzatok módosítására – az új fővárosi szabályok figyelembevétele nélkül -, az év végéig van lehetőség, vagyis ennek keretében sem kell az új előírásokhoz igazítani a változtatást, majd csak az újonnan készülő, 2015 utáni kerületi szabályzatokat  kell az új budapesti településszerkezeti tervhez és rendezési szabályzathoz szabni.

Mindkét oldalnak rizikós

Egy százéves belvárosi ház tetőterének beépítése még a hozzáértő ingatlanfejlesztőknek is rengeteg buktatót rejt, kezdve a lakókkal való egyeztetéstől a megvalósításnál előbukkanó váratlan meglepetésekig. Aki nem veszi az akadályokat, életveszélyes helyzetet is előidézhet, lásd az Andrássy úti palota tüze 2014 nyarán. Itt a beépítés nagyívű tervei nemcsak meghiúsultak, de a bentlakók fejére is halálos veszélyt, mindennapi életük ellehetetlenülését hozták.

Az Andrássy úti épülettűznél kisebb, de a társasházaknak legalább ilyen bosszúságot okozó ügyek tömege, és a menetközben váratlanul felmerült akadályok miatt becsődölt, vagy lelépett vállalkozók tucatjai miatt a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke nem kifejezetten szomorú, ha nehezednek a belvárosi tetőtérbeépítések, illetve ráépítések. Bék Ágnes rengeteg problémás esetről tud, nagyon gyakran nem úgy, nem azt, vagy nem olyan minőségben készültek el a felújítások, mint amire a lakók számítottak. Másfelől a beruházók is gyakran elbukták a statikai szakvéleménybe, előzetes tervezésbe befektetett összeget, ha a többszöri közgyűlésen végül mégsem jött össze a tetőtér eladásához szükséges tulajdonosi kétharmad.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Napelem tender: több mint kétszeres túljegyzés

Az első megújulóenergia-tenderre beérkezett pályázati igények meghaladják a meghirdetett energiamennyiség kétszeresét, ez azt jelzi, hogy egyre kevesebb támogatásra van szükség a megújuló energia alapú áramtermeléshez - mondta Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.