Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Klímaváltozás / Tengerszint-emelkedés: 1 Celsius = 2,3 méter

Tengerszint-emelkedés: 1 Celsius = 2,3 méter

Hamarabb elöntheti a part-menti lakosságot a tenger, mint gondoltuk. Ez derül ki az Amerikai Tudományos Akadémia (NAS) legújabb kutatásából. Nem a légkör melegedése lesz az elsődleges oka.

Mint ahogy arról a klímablog hasábjain is beszámoltunk, a gleccserek minden eddiginél gyorsabb olvadását figyelték meg és dokumentálták filmen az elmúlt 5 évben. Tudósok az új adatokat is figyelembe véve kiszámították, hogy a légkör 1 Celsius fokos melegedése esetén akár 2,3 métert is emelkedhet a tengerek szintje, íja a piacesprofit.hu.

Öngerjesztő folyamat

A szakemberek nem kevesebb mint 2000 év történetét vették alapul sokrétű, átfogó kalkulációik elkészítéséhez, adta hírül a Bloomberg hírügynökség. A tengerbe beleomló sarkköri jégtömbök tovább gyorsítják a tengerszint-emelkedést, mert a melegebb víztömeg nagyobb helyet foglal el, mint a hideg víz. A tudósok úgy vélik, a gyorsuló tengerszint-emelkedésnek egy idő után elsősorban ez lesz az oka, s csak másodsorban a levegő hőmérsékletének emelkedése.

A folyamat csak abban az esetben lenne visszafordítható, ha a légkör hűlne, ennek bekövetkezésére azonban semmilyen jel nem utal. Éppen ellenkezőleg.

Az ipari forradalom óta 17 centimétert emelkedtek és 0,7 Celsius fokkal melegedtek a tengerek, állítja az ENSZ. A legrosszabb valószínűségi forgatókönyv szerint a légkör 4 Celsius fokos felmelegedése 9 méterrel dobná meg a tengerszintet.

Sarkköri egyezkedés
A tudományos ismertetéssel egy időben derült ki Berlinben, hogy az érintett 25 ország tárgyalói nem tudták tető alá hozni a sarkköri tengerekről szóló nemzetközi egyezményt, mely az ottani élővilág (főképp a halállomány) védelmét szavatolta volna. A tárgyalások azután fuccsoltak be, hogy Oroszország és Ukrajna kérdőre vonta a szabályozást létrehozó szervezetet a (CCAMLR-t), miszerint nem rendelkezik a kellő jogkörrel. A tárgyalások három hónap múlva folytatódhatnak ismét, jelentette a Reuters. Az 1982-ben létrehozott szervezet tagjai közé tartozik az EU, Kína, Brazília, az USA és Új-Zéland – utóbbi két ország a -Németország területénél hétszer nagyobb- Ross-tenger védelmére nyújtott be javaslatot, hogy visszaszorítsák az ottani halászatot.

Jelenleg a világ tengereinek 2 %-a áll nemzetközi jogi védelem alatt. Az amerikai és új-zélandi javaslat megduplázta volna ezt a területet. Az ENSZ célja a sós vizek 20 %-át hasonló szabályozás alá vonni 2020-ig.

Ajánlott tartalom

Donald Trump lemondta dániai látogatását, mert nem adják el neki Grönlandot

Donald Trump amerikai elnök kedden éjjel Twitteren bejelentette, hogy lemondja dániai látogatását.

Nincs hozzászólás

  1. Arra gondoltam hogy a tengereket be kellene sózni, mert ahogy olvadnak a sarkok, felhígul a víz, ezáltal felborul a golfáramlás……és melegszünk. Szóval vissza kéne állítani a tengerek só-víz tartalmát a régire, ez a további olvadásokat is megállítaná……. de hogy honnan lehetne ennyi sót szerezni……