Távhűtést épít ki Bécs

Üzembe helyezték Bécs távhűtő központját, amelynek máris 80%-os a kihasználtsága. Az elkövetkező öt évben 51 millió eurót fektetnek a rendszer bővítésébe.

Tizenegy hónap alatt készült el és tízmillió euróba került Bécs távhűtő központja, amely a Spittelaui Szemétégető mellett kapott helyet. A szoros szomszédság oka, hogy a hideg előállításához szükséges hőt és áramot is a szemétégető szolgáltatja. Így a hűtőközpont elsődleges energiaigénye tizede a hagyományos módon működő központokénak.

A most átadott hűtőközpontban abszorpciós és kompressziós elven működő hűtőberendezések állítják elő az épületek hűtéséhez szükséges hideget. A hétfokos víz szigetelt csővezetékeken jut el a fogyasztók klímaberendezéseihez, ahonnan 12-16 fokosan jut vissza a központba, ahol ismét lehűtik. Mindez természetesen zárt rendszerben történik.

A bécsi távhűtő központ teljesítménye 17 megawatt, ami 115 ezer, a kereskedelemben is kapható hűtőszekrényének felel meg. Innen kapja a hideget a Bécsi Általános Kórház, az AKH, a Skyline irodakomplexum, a BOKU Főiskola valamint hamarosan az Ö3 rádió épülete is.

Mivel szakértők szerint Európában húsz éven belül a hűtési energiaszükséglet ugyanakkora lesz, mint a fűtési, az osztrák fővárosban az elkövetkező öt évben további 51 millió eurót fordítanak a rendszer és a hálózat bővítésére.

A bécsi távhővállalat, a Wien Energie Fernwärme – amelyhez a hűtőközpont is tartozik -, 2020-ig 200 megawattos hűtési kapacitást kíván kiépíteni. 2010-től tőlük vásárolja a hideget a Sozialmedizinisches Zentrum, és javában folynak a tárgyalások az új Főpályudvar üzemeltetőjével is.

A Wien Energie ügyvezetője, Mag. Robert Grüneis szerint a távhűtés ma ott tart, mint a 70-es években a távfűtés. „Az ökológiai és gazdasági előnyei miatt fényes jövő előtt áll, és az elkövetkező húsz évben széles körben elterjed majd.“

Míg az Egyesült Államokban és Japánban az irodák 80%-a klimatizált, addig Európában kevesebb mint 50%-uk. Az elkövetkező években ez jelentősen változni fog.

Ajánlott tartalom

Döntöttek: kötelezővé válik a napelemek telepítése az épületekre

Az Európai Parlament elfogadta az uniós napenergia-szabványt, amely előírja a napelemek telepítését az épületekre az EU tagállamaiban.