Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Klímaváltozás / Társadalmi konzultáción az új éghajlat-változási stratégia

Társadalmi konzultáción az új éghajlat-változási stratégia

Míg az öt évvel ezelőtt elkészült első Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia csak az üvegházhatású gázok csökkentésével foglalkozott, addig a most elkészült stratégia komplexen kezeli a problémákat, a költségeket pedig beépíti a 2014-2020 közötti uniós költségvetés támogatott céljai közé – mondta a Nemzeti Alkalmazkodási Központ (NAK) vezetője csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Bencsik János közölte, a szakmai, társadalmi szervezetek a stratégiához csütörtöktől 30 napig tehetnek észrevételeket, amelyeket a NAK beépít a szövegbe, a végleges változatot várhatóan még az idén elfogadja az Országgyűlés.

A 2050-ig tartó időszakra szóló stratégia 1-2,5 Celsius-fokos évi középhőmérséklet-emelkedéssel számol, a fagyos napok száma 35 százalékkal csökken, míg a hőségriadós napok száma 30 százalékkal lesz több a jelenleginél – tette hozzá.

A következő uniós költségvetési időszakban a támogatások 20 százalékát kell az éghajlatváltozás okozta problémák kezelésére fordítani – jelezte Bencsik János.

Az új stratégiát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyelete mellett, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet önálló szervezeti egységeként működő NAK készítette elő, és építi be abba a társadalmi vitában elhangzó véleményeket. A munka az ELTE meteorológiai tanszékének megalapozó tanulmányával indult, amely után több tudományos műhely dolgozta ki a részleteket, majd a NAK tette egésszé a résztanulmányokat. Csütörtökön kezdődött a közigazgatási egyeztetés is a klima.kormany.hu-n elérhető szövegről.

Az új éghajlat-változási stratégiát bemutatva Bencsik János kiemelte, hogy 2011-ben 66,2 millió tonna volt a szén-dioxid-kibocsátás Magyarországon, de ebből az erdők közel 4 millió tonnát elnyelnek. A rendszerváltáskor a kibocsátás megközelítette a 100 millió tonnát, a csökkenés oka elsődlegesen a szocialista nagyipar és mezőgazdaság leépülésében keresendő. Ez azonban a kibocsátás mellett a munkahelyek számát is egymillióval csökkentette.

Az új stratégia négy célt határozott meg: a dekarbonizációt, az éghajlati sérülékenység területi vizsgálatát, az alkalmazkodást és az éghajlatváltozásra való felkészülést, végül pedig a társadalmi partnerséget.

Az első célba tartozik a fosszilis energiahordozók kiváltása és az energiahatékonyság növelése. A stratégia a villamosenergia-termelés okozta szén-dioxid-kibocsátásnál számol a paksi atomerőművel.

Az éghajlati sérülékenység még Magyarország területén belül is nagyon változó. Nyugaton a legjobb a helyzet és kelet felé haladva fokozatosan romlik. Az alkalmazkodás egyik feladata a sérülékeny területeken belül a természeti erőforrások megóvása.

A társadalmi partnerség célja a lakosság szemléletformálása: a klímaváltozás hatásainak problémáit kevés ember ismerte fel eddig.

A komplex intézkedések hatására az üvegházhatású gázok kibocsátása 2050-re – a maihoz képest – 70 százalékkal csökkenhet. Ehhez a három nagy kibocsátó – a villamos- és hőenergia-termelés, az épületfűtés, illetve a közlekedés – emisszióját kell csökkenteni.

Ajánlott tartalom

Többször használatos szilikonfedelek az INTERSPAR áruházakban

A vállalat újabb fontos lépést tesz a környezetünk védelméért.