Az elmúlt hetekben az emberiség történetében először nőtt 440 ppm-re az üvegházgázok légköri koncentrációja, állítja a Scripps Institute of Oceanology. Obama amerikai elnök fel akarja támasztani a megakadt klímapolitikai egyezkedéseket: Washington azt javasolja, minden ország önállóan találja ki, az emissziócsökkentésnek milyen mértékét vállalja.

Utoljára akkor volt ennyire olcsó a károsanyag kibocsátás Európában, mielőtt az unió bevezette a szén-dioxid kvóta kereskedési rendszerét.

A megszokottnál hosszabban tartó tél nem a következő jégkorszak előhírnöke, bár jelenleg a Nap viszonylag gyengébb aktivitása figyelhető meg, ami elméletileg a Föld klímájának lehűléséhez is vezethetne.

A fejlődő országok évek óta a fejlettekre mutogatnak, mondván azok eleget szennyeztek már, hadd jöjjenek most ők. A legújabb adatok szerint azonban radikálisabb kibocsátás-csökkentésre van szükség, mint amiről a kiotói egyezmény szólt.

2010-ben már közel sem érdekelte annyira a klímaváltozás kérdése az amerikai közvéleményt, mint 2008-ban, Obama megválasztásakor. A 2012-es esztendő hurrikánjai és aszályai miatt azonban újra hinni kezdtek abban, a klímaváltozás igenis valóság, derül ki egy új közvélemény kutatásból.

A WWF a napokban adta ki az EU dekarbonizációs folyamatát támogató jelentését „Putting the EU on Track for 100% Renewable Energy” címen. A dokumentum arról szól, hogy 2030-ra Európának hol kellene tartania ahhoz, hogy 2050-re megvalósulhasson a 100%-ban megújuló energiaforrásokon alapuló gazdaság.

A 2006-ban kiadott Stern-jelentés az első közgazdasági szempontból megírt tanulmány, amely elemezte a klímaváltozást és annak lehetséges gazdasági hatásait. Ma már Stern nyíltan beszél a fokozott gazdasági veszélyekről, mivel a bolygó kevesebb szén-dioxidot nyel el és úton van az átlagos 4 C°-os hőmérsékleti emelkedés felé.

Az ENSZ BT-hez fordultak az alacsony fekvésű szigetállamok, mert a tengerszint emelkedése már a létüket veszélyezteti.

Sajnos hiába vagyunk túl egy olyan éven, amely során a klímaváltozás egyre fenyegetőbben érintette a gazdagabb és szegényebb országokat egyaránt, ez mégsem volt elég intő jel a tárgyaló felek számára a napokban véget ért dohai klímacsúcson.

A kiotói egyezmény az egyetlen nemzetközi jogi dokumentum, amely 2012 végéig az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentésére kötelezett 35 fejlett államot, köztük Magyarországot is.