Szkepticizmus helyett megoldásokat követel a klímaváltozás

Miközben egyre nyilvánvalóbb jelei vannak a klímaváltozásnak, sajnos sokan még mindig szkepticizmussal szemlélik az előttük zajló folyamatokat. Magyar szakemberek viszont úgy gondolták, ahelyett, hogy parttalan vitákat folytatnának, inkább kutatásokkal és megoldási javaslatokkal rukkolnak elő.

Magyarországon az elmúlt 50 év adatai jelentős erdőkárokról árulkodnak. Csóka György erdőmérnök arra világított rá, hogy ezek egyértelműen a klímaváltozással vannak összefüggésben. Igaz az erdőségek mindig ki voltak téve például aszályoknak, vagy jégkároknak, de ezeknek megváltozott volumene és gyakorisága súlyosbította a helyzetet. A fél évszázad alatt az időjárási hatások hatalmas területeket érintettek, jelentős károkat eredményezve. Egyes meggyőződések szerint a természetes folyamatok majd helyrehozzák a veszteséget és visszaállítják az egyensúlyt. Mátyás Csaba akadémikus azonban a legutóbbi eljegesedésre hívja fel a figyelmet, ami 15 ezer éve történt. Azóta kialakultak az életközösségek. Hozzátette: mi nem tehetjük meg, hogy több ezer évben gondolkodjunk.

Az Agrárklíma Projekt célja nem kifejezetten a tudományos kérdések megoldása, bár a munkához ez is hozzátartozik. A projektben a rurális vidéki térségek monitorozásával foglalkoznak, pontosabban, hogy mi fog történni a klímaváltozás következtében. A megfigyeléseket az erdőségekre, szántókra és a legelőkre terjesztették ki. A választás azért ezekre a típusokra esett, mert itt nincs lehetőség úgymond „menet közben beavatkozni”. Ugyan nehéz megjósolni, hogy mi várható a klímaváltozás következtében, de valószínűleg egy kontinentális száraz éghajlatú országgá alakul a térség. Mátyás Csaba eloszlatja azokat a reményeket, hogy pálmák alatt fogunk hűsölni, ugyanis a nyarak sokkal aszályosabbak lesznek, mint eddig.

A mediterrán éghajlaton a tenger ezt a hatást pufferolja, de tenger híján az is ront a helyzeten, hogy itt a Kárpát-medencében a medence-jelleg felerősíti az aszályt. Ha ez bekövetkezne, akkor télen hó helyett inkább eső lenne várható. Nyáron a kevés csapadékmennyiség is csökkenne, és az is csupán az intenzívebb csapadékos alkalmakkor hullana le, és így nem tudna hasznosulni. Ami nagyobb gond, hogy akár károkat is okozhat.

Ajánlott tartalom

Kiemelt segítséget kap három vármegye a zöld átálláshoz

A Környezeti és energiahatékonysági operatív program plusz (Kehop plusz) forrásaiból mintegy 110 milliárd forint jut a három leginkább környezetszennyező gazdaságú vármegye zöld átállásának kiemelt támogatására - jelentette be a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közlekedési, környezeti és energiahatékonysági fejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára kedden Egerben.