Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / Szerencs önkormányzata támogatja a szalmaerőművet

Szerencs önkormányzata támogatja a szalmaerőművet

Szerencs Város Önkormányzata 2010. január 28-ai ülésén a jelenlévő 16 képviselő közül 11-nek az igen szavazatával egy tartózkodás mellett megerősítette, hogy továbbra is támogatja a város ipari parkjában a szalmatüzelésű erőmű megépítését.

Az alábbiakban a polgármester közleménye olvasható.

A napirend tárgyalásánál jelenlévő Koncz Ferenc a szavazás előtt távozott – majd pénteken délelőtt sajtótájékoztatót tartott -, míg három, a csoportjához tartozó képviselő nem vett részt a voksolásban. A képviselőtestület elé azt követően tettem meg az előterjesztésemet – ami a www.szerencs.hu internetes címen teljes terjedelmében olvasható -, miután a B.-A.-Z. Megyei Bíróság 2010. január 21-én jogszabálysértés hiányában jogerősen elutasította a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának keresetét. Fülöp Sándor azt kérte a bíróságtól, hogy az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (az OKTVF) közigazgatási határozatát vizsgálja felül, miután a másodfokú hatóság az ombudsman által kezdeményezett eljárásában helybenhagyta az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által a BHD Hőerőmű Kft. részére kiadott és 2007. június 6-án jogerőre emelkedett szerencsi szalmatüzelésű erőmű egységes környezethasználati engedélyét.

A bíróság ítélete, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség által az ügyben két esetben folytatott törvényességi vizsgálatok is megerősítették, hogy az erőmű engedélyeztetési eljárásában nem történt jogszabálysértés, a beruházásról a város önkormányzata is a jogszabályoknak megfelelően döntött.

A tavaszi országgyűlési képviselőválasztások közeledtével azonban ismét hisztériakeltés kezdődött az építkezés körül, amelyből meggyőződésem szerint egyes politikusok kívánnak maguknak tőkét kovácsolni. Ehhez kapcsolódnak érdeküktől vezérelve borászok is, akiknek az erőművel szemben megfogalmazott korábbi elvárásai mára teljesültek. Megjegyezem, hogy továbbra is a Tokaj Reneszánsz-Tokaji Nagyborok Egyesülete áll a tiltakozás élén, amely szervezetet ügyféli jogállással az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség bevont a környezethasználati engedélyeztetési eljárásba, akinek 2007. júliusában a határozatot megküldte a hatóság, azonban az egyesület nem élt fellebbezési jogával. Feltételezhetően azért, mert akkor még nem volt kifogásuk a szalmatüzelésű erőmű építésével szemben.

Az akadémikusok által megfogalmazott, a világörökség védelmét szolgáló ajánlást a beruházó figyelembe vette, így első ütemben Szerencsen 25 MW teljesítményű blokkot épít meg, majd miután három év elteltével a fejlesztést most még fenntartással fogadó borászok is megbizonyosodnak arról, hogy az ipari beruházás nem jelent semmilyen veszélyt a környezetére, az aszúsodásra, akkor döntenek majd a bővítésről. A korábban tervezetthez képest fele kapacitású erőmű kevesebb tüzelőanyagot igényel, tehát tovább csökken a beszállításkor a közúti forgalom. A megyei bíróság eljárása során az is egyértelművé vált, hogy energiafüvet nem használnak fel az erőműben, erre nem is kapott engedélyt a beruházó, tehát Tokaj-Hegyalján nem termesztik majd ezt a növényt, emiatt nem változik meg a táj arculata. Az erőmű tájba illesztését tájépítész bevonásával pedig már korábban elvégeztette a BHD Hőerőmű Zrt., az épület magasságát harminc méterről, húsz méterre csökkentve, amit a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal miskolci irodája javasolt. Tehát a világörökségi hatástanulmányban megfogalmazottak teljesülnek, ezért nem kerülhet veszélybe a világörökségi cím sem, amiből megjegyzem: az itt lakók nem élnek meg.

Koncz Ferenc 2010. január 29-ei sajtóközleményéből egyértelműen kiderül, hogy a nyilvánosság előtt látszólag az erőmű megépítését támogatja a hozzá csatlakozó öt képviselővel együtt, csak nem ott, ahová a jogerős építési engedélye szól a beruházónak. Ez azt jelenti, hogy az ország területén bárhol épüljön meg az erőmű, csak
ne Szerencsen! Bármelyik más, az engedélyben foglalttól eltérő helyszínen új hatósági eljárásokra van szükség. A 2009. májusában elfogadott megyei területrendezési terv előírásai – amelyet a B.-A.-Z. Megyei Közgyűlés alelnökeként Koncz Ferenc támogatott – kifejezetten tiltja már a kiserőművek építését is területünkön. A beruházás szakmai- és pénzügyi befektetőinek a megnevezését követeli a képviselő úr, akiket eddig sikerült elriasztaniuk, hogy ezzel akadályozzák meg a beruházást, a munkahelyteremtést. Ha felépül az erőmű és ehhez kapcsolódva újabb fejlesztések indulhatnak (az erőmű hulladékhőjére alapozva kertészet létesülne), akkor bővülhet a foglalkoztatás a városban és környékén, amit Koncz Ferenc, immár a FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselőjelöltje politikai kudarcként élne meg. Engem pedig Szerencs polgármesterként megerősített 2010. január 28-án az önkormányzat képviselőinek a többsége: továbbra is harcolni fogok azért, hogy a meglévő értékek megőrzése mellett az iparfejlesztés folytatódjon Szerencsen. Az egyik új iparág éppen az energetika lehet, ezért a várost fogadóképessé kell tenni a megújuló energiaforrások – közöttük a zöldenergia – felhasználására. Ebbe illeszkedik a szerencsi szalmatüzelésű erőmű megépítése, amely mellett a 17 fős testületből 11 képviselőtársammal és a szerencsi emberek döntő többségének támogatásával kiállunk.

Ajánlott tartalom

Hőszabályozó falfestéket alkottak kutatók

Az európai városok felében az éves energiafelhasználás mintegy fele az épületek fűtésére és hűtésére megy el.