Százmilliókat spórolna évente megújuló energiával a szegedi egyetem

A rezsicsökkentést több milliárd forint értékű beruházásokkal kívánják elérni, de így is megéri. Egyedülálló magyar szabadalmi megoldással, a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ parkja alatt húzódó szennyvízcsatorna melegével fűtenék a József Attila Tanulmányi és Információs Központot Szegeden.

A projekt közbeszerzési fázisban van, kivitelezőre várnak. Majó Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem gazdasági és műszaki főigazgatója elmondta: az eljárás lényege, hogy a klinika parkja alatt futó szennyvízcsatorna hőjét átvezetnék a József Attila Tanulmányi és Információs Központba. A TIK éves rezsije 300 millió forint körüli, tetemes részét fűtésre költik, ezért fontos a megújuló energia használata.

7-9 év alatt megtérülne

A rendszer hűtésére is alkalmas, mert nyáron hidegebb levegőt tudnak elvonni a föld alatti csatornából. A szennyvízhőt hasznosító berendezést is tartalmazó beruházás mintegy 170-180 millió forintból 2015 októberére, a következő fűtési szezonra valósulhat meg. A fejlesztés – évente közel 20-22 millió forintot spórolva – 7-9 év alatt megtérülne.

A TIK fűtését és hűtését jelenleg hőcserélő rendszerrel oldják meg: levegőt szívnak be a központba, ezt hűtik vagy melegítik. A tervezett fejlesztés azért jó, mert télen melegebb, nyáron hidegebb levegőt tud biztosítani.

200 milliót spórolna az SZTE

A Szegedi Tudományegyetemnek több megújuló energetikai fejlesztése is volt az elmúlt években. A napokban átadott geotermikus kaszkádrendszer szegedi és újszegedi termálköreinek kiépítésével 1,25 milliárd forintból 37 egyetemi és önkormányzati intézményt látnak el geotermikus hőenergiával.

A szegedi önkormányzattal és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközponttal közös fejlesztés során kiépített rendszerre csatlakoztatták többek között a klinikai központot, a Somogyi-könyvtárat, a biológiai kutatóközpontot, a Városi Sportcsarnokot és Uszodát, az ÁNTSZ épületét, a Herman Ottó és a Móra Ferenc Kollégiumot. A beruházásnak köszönhetően 80-100 millió forint maradhat a kasszában, ami 10-15 éves megtérülést jelent.

Az egyetem éves rezsiköltsége 2 milliárd forint körül mozog, ennek legalább 10 százalékát szeretnék megtakarítani a fejlesztésekkel. Ezt szolgálják a napelemes beruházások is. Jelenleg 800 kilowattos összteljesítményű napelempark üzemel az egyetemi épületek tetején, kategóriáját tekintve a legnagyobb az országban. A 24 épületet érintő fejlesztéssel mintegy 30 millió forintot tudnak megtakarítani évente.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Áramot termel és árnyékot ad: miért választják egyre többen a napelemes parkolótetőket?

Még közel sem olyan sok tetőn jelentek meg napelemek itthon, mint tőlünk nyugatabbra, de máris itt egy másik remek lehetőség. Napelem ugyanis máshová is kerülhet, mint családi házak vagy középületek tetejére.