A Szerencsi Ipari Parkban épülő szalmatüzelésű erőműről a jövő nemzedékek ombudsmanja által nyilvánosságra hozott állásfoglalásra reagált a szerencsi polgármester. Szerencs Város Önkormányzat továbbra is fenntartja kilépési szándékét a tokaji világörökségből, amennyiben a készülő világörökségi törvény, valamint a terület kezelési terve elzárja a fejlődéstől a várost és a környékét.

Szalmaerőmű – Szerencs – A vita folytatódik

A Szerencsi Ipari Parkban épülő szalmatüzelésű erőműről a jövő nemzedékek ombudsmanja által nyilvánosságra hozott állásfoglalásra reagált a szerencsi polgármester. Szerencs Város Önkormányzat továbbra is fenntartja kilépési szándékét a tokaji világörökségből, amennyiben a készülő világörökségi törvény, valamint a terület kezelési terve elzárja a fejlődéstől a várost és a környékét.

Az elmúlt időszakban a Szerencsi Ipari Parkban épülő első hazai szalmatüzelésű erőmű beruházásáról sokan kifejtették álláspontjukat, különböző tanulmányok láttak napvilágot. Legutóbb a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megrendelésére az ÖKO Zrt. készített, akadémikusok által lektorált komplex világörökségi határtanulmány került nyilvánosságra, amely széleskörű vizsgálat után vette számba az erőmű lehetséges hatásait. Ez alapján készült el a Magyar Állam részéről az UNESCO-hoz benyújtott, a Tokaji Történelmi Borvidék Kultúrtáj állapotmegőrzéséről készített jelentés.

A dokumentum többek között meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a szerencsi szalmatüzelésű erőmű nem jelent veszélyt a világörökségi címre. A beruházó vállalta ezeknek a feltételeknek a teljesítését, amik között szerepel, hogy első ütemben csak az egyik 25 MW-os erőművi blokkot építi meg, így a rendelkezésre álló objektív és tényszerű adatok alapján lehet majd dönteni a további fejlesztésről.
Így az eredeti környezeti hatástanulmányban szereplő, dupla ekkora kapacitásra kiszámított környezetterhelési adatok az eddiginél is kedvezőbbre változtak, nagyságrendekkel csökken a közúton fuvarozandó szalma mennyisége, amely elenyésző töredéke a bezárt szerencsi cukorgyár korábbi alapanyag-igényének.
tokaj
Sólyom László köztársasági elnök a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának jelölésekor kinyilvánította a tisztség betöltőjével szembeni elvárásként, hogy akadályozza meg a szerencsi szalmatüzelésű erőmű megépítését. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a most elkészült állásfoglalás az egyenlő megítélés elvének figyelmen kívül hagyásával prekoncepcióra épül. A dokumentum tervezetéről – mint kiderült, pusztán formális – megkeresés alapján közöltem szakmai jellegű észrevételeinket (a dokumentum megtalálható a város honlapján: www.szerencs.hu) és a beruházó is megfogalmazta a kifogásait, megjelölte pontosításait, amelyekből az ombudsman semmit nem vett figyelembe, sőt a megküldött anyagot válaszra sem méltatta.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség 2007 őszén az erőmű építési engedélyeztetési eljárást érintő törvényességi kérelemre végzett vizsgálata nem talált olyan körülményt, ami az engedélyek jogszerűségét megkérdőjelezték volna. Hasonló eredményre jutott a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint fenntartotta korábbi döntését az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Ezek után érthetetlen, hogy ugyanazokban a dokumentumokban a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa olyan súlyos jogsértéseket talált, ami miatt véleménye szerint új engedélyeztetési eljárásra volna szükség. Megjegyzem az ajánlás alapvetően szemben áll a jogállamiság és a jogbiztonság alapelveivel.

Úgy érzem, hogy az erőmű ügyével kapcsolatos újabb negatív hangulatkeltés valójában arra szolgál, hogy a beruházás megvalósítása és a világörökségi értékek megőrzése mentén a települések között formálódó konszenzust semmissé tegye, az ügyben érintett civil szervezeteket, önkormányzatokat ismét szembe fordítsa egymással, ezzel veszélybe sodorja a világörökségi címet.

Szerencs Város Önkormányzat továbbra is fenntartja kilépési szándékét a tokaji világörökségből, amennyiben a készülő világörökségi törvény, valamint a terület kezelési terve elzárja a fejlődéstől a várost és a környékét. Napjainkban a gazdasági és pénzügyi világválság ráirányítatja a figyelmet az olyan üzemek jelentőségére, amelyek munkát adnak az itt élőknek. Meggyőződésem, hogy a szalmatüzelésű erőmű mintegy száz dolgozóját nem fenyegetné az elbocsátás és az üzem a térség mezőgazdasági termelőinek is kiszámítható jövedelmet garantál. Az ombudsmani állásfoglalással ellentétben a szerencsi szalmatüzelésű erőmű hulladék hője a tervezett kertészetben hasznosul, ami további 200-300 ember foglalkoztatását segíti elő.

Szerencsen a jelenben és a múltban sem biztosította az emberek megélhetését pusztán a szőlészet, a borászat és az idegenforgalom.
Az agrártermelésen alapuló ipar nemcsak a város, hanem a térség lakóit is eltartotta. Kíváncsian várom, hogy ha a biomassza erőműre nincs szükség, akkor a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa milyen munkahelyeket kínál a jövő generációknak e vidéken.

Szerencs, 2009. április 20-án.
Rónvölgyi Endréné
Szerencs város polgármestere

Ajánlott tartalom

8 milliárd forintért építenek biomassza-fűtőművet Kecskeméten

Mintegy 8,5 milliárd forint összegű fejlesztéssel biomassza-fűtőművet létesít és új távhő gerincvezetékeket épít ki a Kecskeméti Termostar Hőszolgáltató Kft. a városban - közölte a cég ügyvezető igazgatója az MTI-vel.