Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A dunakeszi tőzegláp megmentéséért küzdő civil szervezetek véleménye Szabó Imre környezetvédelmi miniszternek a Dunakeszi láppal kapcsolatban 2009. február 11-én 12-én és 15-én tett nyilatkozatairól. Íme.
A múlt héten megszakadt a hosszú csönd. A Dunakeszi láppal kapcsolatos médiabotrány kirobbanása után több mint három hónappal a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) vezetője, Szabó Imre miniszter úr a nyilvánosság elé lépett a hatáskörébe tartozó ügy kapcsán.
Szerdán, 2010. február 10-én a KVVM sajtóközleményt adott ki „Minisztériumi felülvizsgálat a dunakeszi tőzegláp ügyében” címen. A minisztériumi sajtóközlemény megjelenését fontos mérföldkőnek tartjuk a Dunakeszi láp fennmaradásáért folytatott küzdelmünkben, amely azt a reményt kelti, hogy végre szakmai alapon, a természetvédelem érdekeit szem előtt tartva fogják áttekinteni a dunakeszi tőzegláp értékeit, és a sorsát befolyásoló hatósági ügymenetet. Miként minden felülvizsgálatnál, ebben az esetben is értelemszerűnek tartjuk, hogy az esetleges visszásságok felelőseinek megnevezését és felelősségre vonását is magában foglalja az eljárás.
Várakozásainkhoz képest némi csalódást jelentett Szabó Imre miniszter úr nyilatkozatai, amelyek az MTV1 február 11-i „Az Este” és a február 12-i „Ma Reggel”, majd az MR1 Kossuth Rádió február 15-i “180 Perc” című műsorában hangzottak el.
A miniszter úr azt állította, hogy egyesek saját politikai céljaikra kívánják kisajátítani a Dunakeszi láp ügyét. Ezzel a kijelentésével, véleményünk szerint, a miniszter úr azt a látszatot kelti, miszerint a láp megmentésére szövetkezett civilek politikai okok miatt konfrontálódnak a láp létét tagadó természetvédelmi főhatósággal és a hivatal által megbízott igazságügyi szakértővel. Erről szó sincsen, hiszen minden nyilatkozatunkban kinyilvánítottuk szándékaink politikasemlegességét. Demonstrációinkon eddig sem adtunk, és ezután sem fogunk teret adni választásokon induló politikai pártoknak saját maguk reklámozására. A láp védelemre való érdemessége tárgyilagosan eldönthető természettudományos, nem pedig politikai kérdés.
A miniszter úrnak a dunakeszi láp létére és kiterjedésére tett, az újabb szakértői vizsgálatot megelőző kijelentései – úgy véljük – befolyásolhatják a vizsgálat kimenetelét. Nem tartjuk szerencsésnek, hogy részben ellenőrizetlen, részben beruházói érdekek által sugallt véleményeket hangoztatott a miniszter úr. A láp területének pontos meghatározása, valós természeti értékének feltárása és a tőzegláp fennmaradását biztosító pufferzóna méretének kijelölése, alapos előkészítést, vegetációs időszakban végzett megfigyeléseket igényel. Légből kapott számadatok bedobása a köztudatba alkalmas lehet a tervezett természetkárosítás súlyosságának kisebbítésére. Tudomásunk szerint, hiteles dokumentum nem áll rendelkezésre arról, hogy a terület négyötöde nem láp. Az eddig született mérvadó szakvélemények ezt a vélekedést nem támasztják alá, sőt azt igazolják, hogy a terület túlnyomóan nagy része láp, amelyet csak kisebb, természetvédelmi szempontból egyébként szintén értékes pusztagyepes sávok szakítanak meg. Nem említette miniszter úr, hogy a láp fennmaradásához jelentős méretű védőzóna is szükséges, ami értelemszerűen nem beépíthető, bár nem is láp. Mindez ellentétben áll azzal a kijelentésével, amely szerint csak a terület egyötöde nem beépíthető.
Érthetetlen számunkra, hogy a miniszter úr a láp belterületbe vonását földhivatali káoszt okozó történetként jellemezte, hiszen az Ombudsmani Hivatal állásfoglalásában világosan leírta, hogy az önkormányzat döntése törvénysértő volt.
Határozott, és egyenes választ remél minden törvénytisztelő állampolgár az ország vezetőitől azokra a kérdésekre, amelyek egy hatósági eljárás szándékos befolyásolásának bizonyossá válása esetén a felelősségre vonás kérdését firtatják. Magyarország jelenlegi helyzetének egyik legnyilvánvalóbb oka a korrupció elterjedése, amelynek megállítása csak egyértelmű, kemény intézkedésekkel lehetséges. Csalódással kellett megállapítanunk, hogy a személyi felelősséggel kapcsolatban feltett kérdésre bizonytalan válasz érkezett.
A dunakeszi tőzegláp állapotát több korábbi illegális beavatkozás, természetpusztítás rontotta. Miniszter úr szavaiból nem tűnt ki egyértelműen, hogy ezek a múltbéli események elítélendő, sőt büntetendő cselekmények, amelyek semmiképpen sem szolgáltathatnak érvet a megőrzés és rehabilitáció helyett a láp teljes elpusztítására.
A műsorokban több tárgyi tévedés is elhangzott. Az ügy jelentőségét bagatellizálja annak a tévedésnek az ismétlése, amely szerint parkoló bővítésére készül az Auchan üzletlánc. Nyomatékosítanunk kell, hogy nem csupán parkolóbővítésről van szó, hanem egy új, 46 ezer négyzetméteres áruház létrehozása előtt nyitotta meg az utat a természetvédelmi hatóság és a dunakeszi önkormányzat. Az óriásberuházás egy kicsi részének, a parkoló létesítésének kiemelése a nagyközönség számára erősen csökkentheti a megvalósuló természetkárosítás várható következményeit, ebből adódóan megítélésének súlyosságát.
A régióban folytatott korábbi építkezéseket a miniszter úr szabályosnak nevezte. Ezzel szemben a valóság az, hogy jogerős bírósági döntés született arról, hogy a 322. számú út jelentős természeti értéket pusztított el, ezért a megépült utat el kell bontani. Erre csak a természeti értékek helyreállításának lehetetlensége és a civil szervezetek józan belátása miatt miatt nem került sor.
A dunakeszi tőzegláp megmentéséért összefogást hirdetett civil szervezetek és magánszemélyek nevében ismételten azt kérjük Szabó Imre miniszter úrtól, hogy tárgyilagos, a láp természeti értékeit teljes körűen feltáró vizsgálatot folytassanak. Az eljárás menetébe engedjenek betekintést a civil szervezeteknek, hívják meg őket a helyszíni szemlékre, és adjanak lehetőséget magánszakértői vélemények ismertetésére. A vizsgálat lefolytatását és értékelését közismert, nagy tekintélyű szakértői gárdára bízzák. A vizsgálat terjedjen ki a láp teljes biológiai egységére, ne csupán a másodfokú hatósági eljárás nyomán perrel érintett egyharmad részére.
