Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Életmód / Savas óceánok és a tömeges kihalás

Savas óceánok és a tömeges kihalás

A légkör magas szén-dioxid tartalma az óceánok elsavasodásához vezetett, ez is közrejátszhatott a kétszázötvenmillió évvel ezelőtt tömeges kihalásban – állítják a kanadai St. Francis Xavier Egyetem kutatói, akik a Paleoceanography című szaklapban publikálták tanulmányukat.

A perm időszak végén, az úgynevezett “nagy kihalás” során a tengeri fajoknak több mint 90 százaléka pusztult el, és eltűnt a szárazföldi fajoknak a háromnegyede. A tömeges kihalások közül kizárólag ez okozott komoly veszteséget a rovarvilágban – olvasható a Science News hírportálon. A szakemberek szerint több tényező együttes hatása – az oxigénhiányos óceánok, a kén-hidrogén (hidrogén-szulfid) nagy mennyiségben történő felszabadulása a tengerfenékről, a tápanyagciklus “blokkolódása” a tengeri ökorendszerben, valamint hatalmas vulkánkitörések válthatták ki a perm-triászi kihalást. A kutatócsoport a Victoria Egyetem által kidolgozott klímamodellt alkalmazva kilenc virtuális világot alkotott, amelyekben különböző arányokban “elegyítették” a különféle tényezőket, egyebek közt a légköri szén-dioxid szintjét. Amikor a modellben a légköri szén-dioxid szintje elérte a 3000 ppm-et (parts per million- részecske millió egységre), ami az ipari forradalom előtti szint tízszerese, a gáz legnagyobb része feloldódott a tengervízben: szénsav képződött és hidrogénionok szabadultak fel.

 
Míg a jelenkori óceánok pH-értéke 8,1 körül van, a perm időszak végén a tengereknek sokkal savasabb volt a vegyhatása: az Egyenlítőn a pH 7,3 volt, a sarkvidékeken pedig 7,1. Ilyen savas vegyhatás mellett a tengeri fajoknak nagy nehézséget okozott, hogy kalcium-karbonát felhasználásával felépítsék “védőburkaikat”. Jonathan Payne, a Stanford Egyetem kutatója, aki nem volt részese a vizsgálatoknak úgy véli, az óceánok savassága attól függhetett, hogy milyen gyorsan emelkedett a szén-dioxid koncentrációja a légkörben. Amennyiben az emelkedés gyors volt, a kanadai kutatók modellje reális éghajlati forgatókönyvet kínál, viszont lassú emelkedés esetén az óceánok valamiképp semlegesíteni tudták a hatását.

Ajánlott tartalom

Ezeket lépi meg az EU 2030-ig a klíma védelemében

Az Európai Bizottság csütörtökön bemutatta 2030-ig megvalósítandó új éghajlatvédelmi tervét, amely a korábbi elképzelésekben szereplő 40 százalék helyett 55 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az Európai Unióban.