Az előrejelzések szerint 2035-re a világ energiaigénye a három évvel ezelőtti szinthez képest 34 százalékkal emelkedik majd. De nem pusztán az energia iránti éhség, hanem az átalakuló fogyasztói igények is komoly kihívások elé állítják az energetikai piac szereplőit.

Saját magunk áramellátói leszünk?

Az előrejelzések szerint 2035-re a világ energiaigénye a három évvel ezelőtti szinthez képest 34 százalékkal emelkedik majd. De nem pusztán az energia iránti éhség, hanem az átalakuló fogyasztói igények is komoly kihívások elé állítják az energetikai piac szereplőit.

A következő évtizedekben a digitalizáció, az alternatív hajtású járművek elterjedése, a technológiai fejlődés, az okosmérés lehetősége jelentősen formálja majd a piacot. Az Európai Unió 2020-as klímapolitikai céljai szerint 20 százalékkal javítja az energiahatékonyságot, 20 százalékkal csökkenti a széndioxid-kibocsátást és 20 százalékra emeli a megújuló energiaforrások arányát. Magyarország az üvegházhatású gázok csökkentésében 10 százalékos csökkentést célzott meg a 2005-ös szinthez képest, a megújuló energiaforrások teljes energiafogyasztáson belüli részarányára pedig 14,65 százalékos vállalást tett 2020-ra. Ez utóbbit a lakossági biomassza felhasználást is figyelembe véve már idén teljesítette az ország – fogalmaz Kovács Csaba, a KPMG partnere, energiapiaci szakértője. Az energiastratégiát tekintve már jóval messzebbre, a 2030-as célokra érdemes tekintenünk. Az Európai Bizottság tavaly novemberben adott ki egy új törvénycsomag tervezetet, amely szerint 2030-ra már a teljes energiafelhasználás 27 százalékát megújuló energiából kívánja fedezni, és vélhetően ehhez a célhoz való hozzájárulási vállalásoknak megfelelően fog forrásokat allokálni – hívja fel a figyelmet a szakember.

Az Európai Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a közösség egész területén komoly kihívást jelent az úgynevezett energiaszegénység. Ez azt jelenti, hogy az uniós vállalkozások számára az energiaár jelentősen befolyásolhatja a versenyképességet, a lakossági felhasználók költésgvetésében pedig jelentős tételt jelentenek az energetikai célú kiadások. Bizonyos felhasználói kör esetében az átlagos keresetekhez viszonyítva rettenetesen drága az energia, ugyanakkor jóval többet is használunk belőle, mint amennyit kellene.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Döntöttek: kötelezővé válik a napelemek telepítése az épületekre

Az Európai Parlament elfogadta az uniós napenergia-szabványt, amely előírja a napelemek telepítését az épületekre az EU tagállamaiban.