Fajtársai zömével ellentétben nem a Boszporuszon, hanem Gibraltáron keresztül érte el afrikai telelőhelyét egy, a napokban a Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomás hálójába került cserregő nádiposzáta.
Bank László, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Baranya megyei csoportjának irodavezetője az MTI-nek elmondta, hogy a poszátát éppen két évvel ezelőtt Albacete spanyol városban gyűrűzték, Sumonytól 1800 kilométerre. A szakember szerint ez az adat is bizonyítja, hogy a Kárpát-medencei nádiposzáták két útvonalat használnak vonulásuk során. Egy részük keleti irányban megkerülve a Földközi-tengert, a Boszporuszon keresztül éri el Ázsiát, majd a közel-keleti partvidéken haladva a Nílus deltájánál ér Afrika földjére. Másik részük (az eddigi megkerülések alapján valószínűleg ez a kisebb hányad) a Földközi-tengert nyugati irányban kerüli meg, és a Gibraltári-szoroson átrepülve jut a déli kontinensre.
Bank László megjegyezte: eddig mindössze egyetlen, Sumonyban jelölt cserregő nádiposzáta megkerüléséről kaptak hírt Egyiptomból, a Nílus deltavidékéről. Érdekességnek számít, hogy ez a madár igen magas kort ért meg. A jelölést követően 10 év telt el újabb észleléséig, ami matuzsálemi kornak számít az alig 10-11 gramm átlagsúlyú madárfaj esetében.
A cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus) a magyarországi nádasok, gyékényesek egyik leggyakoribb fészkelőjének számít. Tápláléka rovarok és pókok.
Hozzászólok a cikkhez
Hozzászólás beküldéséhez be kell jelentkezni.