Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Rekordsebességgel melegíti az Északi-sarkvidéket a globális felmelegedés. A térség hőmérséklete az elmúlt öt évben minden korábbi, 1900 óta rögzített feljegyzést felülmúlt az amerikai Nemzeti Óceán-és Légkörkutató Hivatal (NOAA) kedden bemutatott jelentése szerint.
A 2018 Arctic Report Card szerint a 2018-as évnél csak 2016 volt melegebb a régióban. Az északi területek emelkedő hőmérséklete felforgatja a jellegzetes időjárási mintákat, a folyamat okozza a súlyos téli viharokat az Egyesült Államok keleti részén és a szélsőséges márciusi hidegbetöréseket Európában. Az Arktisz légkörének és óceánjának folytatódó melegedése hatalmas változásokat okoz a környezetben az előre megjósolt és más, egyelőre elképzelhetetlen módokon – figyelmeztetnek a szakértők. A sarkvidéki levegő hőmérséklete az elmúlt öt évben, 2014-től 2018-ig minden korábbi rekordot megdöntött a feljegyzések kezdete, 1900 óta. Ez a trend különbözik minden más rögzített periódusétól. A legutóbbi vizsgált 12-hónapos ciklusban, 2017 októbere és 2018 szeptembere között az Északi-sarkvidék átlagos éves hőmérséklete 1,7 Celsius-fokkal haladta meg az 1981-2010-es átlagát.
A Jeges-tengert borító jégtakaró eddig csupán egy évben volt kisebb, mint 2018-ban, a Bering-tengeren pedig negatív rekordot döntött a téli jég kiterjedése.
AZ ÉSZAKI-SARKVIDÉK KÉTSZER OLYAN GYORSAN MELEGSZIK, MINT A BOLYGÓ TÖBBI RÉSZE, DE A HATÁSAI EGYÁLTALÁN NEM ELSZIGETELTEK, LENYÚLNAK EGÉSZEN A KÖZEPES SZÉLESSÉGI KÖRÖKIG.
A sarkvidéki futóáramlatok a melegedés hatására hullámzóbbakká válnak, aminek hatására „a meleg levegő távolabbra jut el északra, a hideg levegő pedig messzebbre jut a déli vidékekre ahhoz képest, amikor az áramlat erős és viszonylag egyenes”. A tudósok szerint bizonyítékok vannak arra, hogy ezek a változó futóáramlatok (a felső légkörben nagy sebességgel áramló, többnyire több ezer kilométer hosszú, több száz kilométer széles és több kilométer vastag levegőrétegek) okozzák a heves viharokat.
“Figyelemre méltó, szélsőséges időjárási események esnek egybe a futóáramlatok mély hullámaival: ilyen a 2017 őszén az Északi-sarkot érő hőhullám, a heves téli viharok az Egyesült Államok keleti részén 2018-ban és a márciusban Európában tapasztalt hidegbetörés – emelték ki a kutatók.
A melegedő sarkvidéki hőmérséklet pusztítást okoz a régió ökoszisztémájában, megtizedeli a rénszarvas-populációt és káros algavirágzást indít el észak felé, amely megbetegíti a tengeri élőlényeket. Bár az olvadó jég több, legelésre alkalmas szárazföldi területet szabadít fel, a vadon élő rénszarvasok száma az északi-sarkvidéki tundrákon csaknem 50 százalékkal visszaesett az elmúlt két évtizedben. Az egyedszám csökkenésének okait egyelőre nem értik a tudósok.
Szintén nagy problémát jelent az Északi-sarkvidéken a tengeri mikroműanyag felhalmozódása, ott ugyanis jóval nagyobb a koncentráció, mint a világ bármely más óceáni medencéjében.
mti
