Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Klímaváltozás / Rekordmeleg ősz az Északi-sarkon

Rekordmeleg ősz az Északi-sarkon

Az idei a legmelegebb ősz az Északi-sarkon a rendszeres mérések kezdete óta, és példátlan mértékben emelkedik a tengervíz szintje a térségben, ahol a kutatók szerint pontosan megfigyelhető a klímaváltozás öngerjesztő hatása.

A sarkvidéki hőmérséklet öt Celsius fokkal magasabb, mint a sokéves őszi átlag. A melegedés oka egyebek között a tengeri jég olvadása; minél kevesebb a jég, annál erősebb a napsugárzás hatása, mert a sugarak nem verődnek vissza a jégről, hanem melegítik a levegőt és a tengervizet, így pedig még több jég tűnik el.

Tavaly minden korábbinál több tengeri és szárazföldi jég olvadt el a sarkvidéken. A térség legnagyobb szárazföldjén, Grönlandon 101 köbkilométernyi. Az olvadás miatt csökken a tengervíz sótartalma és emelkedik a vízszint. Az utóbbi 12 hónap során negyed centimétert, ami ugyancsak példátlan – állapította meg a sarkvidék állapotát harmadik éve monitorozó 46 tagú nemzetközi kutatócsoport, amely pénteken tette közzé beszámolóját.

Az Artic Record Card című kutatási jelentés szerint a jégolvadás üteme idén némileg alábbhagy, de még így is 34 százalékkal kisebb tengerfelületet borít jég, mint az 1979 és 2000 közötti évek átlagában.

A változó klíma felforgatja a térség ökológiai rendszerét. A zsugorodó élettér miatt kisebbek lesznek a rénszarvascsordák, egyes területeken már alig élnek jegesmedvék, a vadludak viszont elszaporodnak, ahogy egyre nagyobb területet foglalnak el a bokrok és a cserjék is az örök jég birodalmából. A tengeri emlősök helyzetéről vegyes kép bontakozik ki, vannak például hanyatló egyedszámú bálnafajok, más fajok populációja ellenben növekszik.

Az egyik legriasztóbb folyamat csak most kezd kibontakozni. A jelentés szerint a tengerfenékről nagy mennyiségben tör fel a jég fogságából kiszabaduló metán, amelynek üvegházhatása gázhalmazállapotban hússzor erősebb, mint a szén-dioxidé.

“A számos tényező együttes hatására beinduló dominóeffektus sokkal jobban tanulmányozható, mint más régiókban” – mondta James Overland, az amerikai oceanográfiai és atmoszférakutató intézet (NOAA) kutatója. “Ez egy érzékeny rendszer, amely viszonylag gyorsan és drámai módon reagál a változó körülményekre. Még mindig nem értjük teljesen, de szorgalmasan dolgozunk, hogy megfejtsük a titkait.”

Ajánlott tartalom

Szelektívbe vele! Vagy mégsem?

Manapság a műanyagok kapcsán sokat beszélünk a szelektív hulladékgyűjtésről, hiszen ez az a terület, amellyel a legtöbben tudnak azonosulni, ha a környezetvédelem otthoni, gyakorlati megvalósítását nézzük.