Putyin: Nem lesz csata a Sarkvidékért

Nem lesz csata az Északi-sarkvidékért – jelentette ki Vlagyimir Putyin az Arktiszon folytatott nemzetközi együttműködésről tartott kétnapos moszkvai tanácskozás záró napján, csütörtökön 15 ország több mint 300 tudósa és politikusa előtt.

Az orosz miniszterelnök hangsúlyozta: Oroszország számára nyilvánvaló, hogy semmiféle alapja nincs e feltételezéseknek, amelyeknek egyetlen célja a térség államinak összeveszítése, hogy aztán lehessen a zavarosban halászni. Elismerte, hogy az Északi-sarkvidéken komoly geopolitikai érdekek ütköznek meg, de leszögezte: minden problémát, köztük a területi vitákat is meg lehet oldani a partnerség szellemében, tárgyalások útján, a nemzetközi jog talaján.Az orosz kormányfő azt mondta, a térség államainak együttműködési készségétől függ, hogy milyen lesz az Arktisz a jövőben, és rendszeres véleménycserét javasolt. Putyin ígérte, hogy országa a sarkvidéki nyersanyagkészletek kiaknázásánál a legszigorúbb környezetvédelmi követelményeket fogja érvényesíteni. Szakértők szerint az Arktisz akár már 50 év múlva a Föld alapvető energiahordozó-forrásává és közlekedési csomópontjává válhat – mondta.

A kormányfő leszögezte, hogy a sarkkörön túl lévő városok körüli környezetszennyezéseket, a Szovjetunió széthullása után a katonák által hátrahagyott “disznóólt” fel fogják számolni, s a szó szoros értelmében nagytakarítás lesz a térségben.
Újra felhívta a figyelmet arra, hogy Moszkva indítványozta egy Északi-sarki évtized megtartását, amely impulzust adhatna a térségben való együttműködésnek és az ottani kutatásoknak.
A tanácskozáson elhangzott egyebek között, hogy az utóbbi száz évben az orosz sarkvidéken az átlaghőmérséklet kétszer annyit emelkedett, mint a Föld egészén, s hogy az Északi-sark ebből a szempontból a világ egyik legsebezhetőbb területe.

Az orosz nemzeti össztermék (GDP) 11, illetve az export 22 százalékát  termelik meg a sarkkörön túli területeken, noha az ország lakosságának csak az 1,5 százaléka él ott. Becslések szerint a térségben található a világ szénhidrogénkészleteinek a 25 százaléka. Oroszország 2026-ra már 154 millió tonna kőolajat és 278 milliárd köbméter földgázt szándékozik ott kitermelni, s az orosz területek tartalékait összesen 51 milliárd tonna kőolajra és 87 trillió köbméter földgázra becsülik.
Az északi-sarkvidéki országok – az Egyesült Államok, Kanada, Oroszország, Norvégia és Dánia –  a nyersanyagokban rendkívül gazdag régióban támasztott területi igényeik igazolására lázasan keresnek bizonyítékokat, amelyek megfelelnek az ENSZ vonatkozó konvenciójában foglalt követelményeknek: eszerint az államok kizárólagos kitermelési jogai a tengerfenék azon részeire terjeszthetők ki, amelyek kontinentális talapzatukhoz tartoznak.
Oroszország és Norvégia szeptember 15-én pontot tett egy több mint 40 éve húzódó területi vita végére egy szerződéssel,  amely rögzíti  az északi-sarkvidéki talapzat eddig vitatott, mintegy 175 ezer négyzetkilométeres részének megosztását és rendezi az ottani együttműködést.

Ajánlott tartalom

Az elmúlt időszakban az atomenergia folyamatos fejlődésen esett át

Nemzetközi előrejelzések is azt mutatják, hogy az atomenergetika reneszánsza következik, és ebben a folyamatban a Roszatom fontos szerepet vállal, technológiájával biztosítja a bővülés feltételeit - mondta Kirill Komarov, a Roszatom vezérigazgatójának első helyettese, nemzetközi üzletfejlesztési igazgató kedden Szocsiban, az Atomexpo záró sajtótájékoztatóján.