Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Környezetvédelem / Pusztul az erdő a Mátrában

Pusztul az erdő a Mátrában

Mátrafüred központjában, ahol Dudás Bélával, a Mátra déli oldalát kezelő Mátrafüredi Erdészet vezetőjével találkozunk, még nincs semmi jel, ami azt mutatná, hogy tömegesen pusztulnának a fák a hegyen. „Menjünk feljebb, majd meglátják”, mondja az erdészetvezető, majd bepattanunk a terepjárójába.

„Tavaly tél végén figyeltünk fel arra, hogy a Mátrában gutaütésszerűen pusztulnak a fák” – mondja a kocsiban Dudás Béla. „Nem a pusztulás mértéke, hanem inkább a gyorsasága volt a megdöbbentő. Májusban jött rá a gomba és a szú, elintézték, ami maradt.” A szakemberek elég hamar rájöttek, hogy a pusztulás elsődleges oka az elmúlt három aszályos év. A fák kiszáradtak, legyengültek, a leromlott immunrendszerű növényeknek a rovarok és a gombák megadták az utolsó döfést.

A legveszedelmesebb helyzetben a fenyők vannak. Amerre járunk, mindenhol látni kiszáradt példányt, van, ahol félhektárnyi területen pusztul egyszerre a fenyves.

„Látják azt a fenyőt? Patakokban folyik le a törzsén a gyanta. A gyantával a rovarok ellen védekezik, eltömítve a lyukakat. Ezen a fán látszik, hogy nincs annyi gyanta a világon, ami elég lenne neki, fel lehet adni rá az utolsó kenetet” – közli az erdész.

A feketefenyőt és a lucfenyőt az évtizedekkel korábbi erdőpolitika hozta be a Mátrába, nem őshonos fák. A hegység déli oldalán 2009-ben még 5 százalék volt a fenyves, három év alatt körülbelül 3 százalékra csökkenhetett ez az arány.

Dudás elmondása szerint van olyan rész, ahol a fenyves 20-30 százalékát is ki kellett már vágni. Ha ez az arány átbillen az 50 százalékon, szétszórva már nem tudnak védekezni a fák, mehet az egész a levesbe. Az erdészetvezető szerint a fenyők hamarosan el fognak tűnni a magyarországi középhegységekből.
Bemegyünk egy nagyon elszáradt kisebb fenyvesbe. Itt már eldőlt a meccs, a fákon a festékfolt: tarvágásra jelölve. „Ilyenkor az ember egyet tehet: kalapot emel és elmegy. Itt a szú és az aszály győzött, nincs már mit tenni” – mondja Dudás szomorúan.

A Mátra erdeinek 90 százalékát az őshonos fák adják, a kocsánytalan tölgy, a bükk, a cser, a juhar és a gyertyán. Ezek a fák jobban tűrik az aszályt, de már az őshonos fajták is betegednek. Dudás szerint erdészeti szempontból még nem olyan vészes a helyzet, ha idejében lépünk, de esztétikailag már nagyon zavaró. A turisták háborognak, hogy hol a zöld erdő, amiért jöttek?

Szederszedőkbe futunk az erdő szélén. Szeder, az van szépen, mondják, de az erdő tiszta száraz. „Nézze az avart, olyan, mintha ősz lenne” – mutat a földre az egyikük. „De nincs eső, gomba se, nem szép a Mátra most.”

Dudás Béla szerint is októberben kellene ilyen avartakarónak lenni, nagy a lombvesztés. „Sok fa már most ledobja a levelét” – magyarázza, „hogy kevesebbet párologtasson.” „A levelek között sok a zöld, ez azt jelenti, hogy a fa úgy döntött, ideje téli álomba merülni” – vonja le a meglepő következtetést a gondolkodó fákról.

Feljebb megyünk, egy néhány éve ültetett bükkösbe. A bükk a 600 méter feletti klímát kedveli, a legtöbb magyarországi hegyen felfelé menet a tölgyest a bükkös szokta váltani. A legnagyobb baj a klímazóna határán van. Dudás egy másfél méter magas bükkcsemetét mutat: „Látszik rajta, hogy direkt kisebb leveleket hozott, hogy túlélje az aszályt, és még kevesebb vizet párologtasson. De a kisebb levelek is elbarnultak, ennek a fának is vége.”

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Február végéig lehet szavazni az Európai év fája magyar jelöltjére

Február 29-ig lehet szavazni az Európai év fája elnevezésű verseny magyarországi jelöltjére, a kaposvári Szabadságfára.