PET palacktól a koporsóig

A hulladékok az életciklusukat sajnos gyakran nem a szelektív hulladékgyűjtőkben végzik és kezdenek új életet anyagukat hasznosítva, de még csak nem is a kukában és hulladéklerakóban, hanem családi házak kályháiban, kazánokban tűnnek el. De az eltűnés csak látszólagos, a kéményből feketén gomolygó kaszás sötét árnyat vet a környékre és indul pusztító útjára.

Az illegális tevékenység vége a koporsó lehet, mely akár azt is sújthatja, aki az égetést végzi, de lehet, hogy a szomszédokra vagy valamely családtagra hoz halálos ítéletet, aki a tűzre veti szemetét.

Hiába tilos – nagy összegű bírság vagy börtön jár érte -, mégis sokan tűzre dobják a szemetüket. Részben tudatlanság miatt, vagy úgy gondolják, ezzel spórolhatnak egy kicsit. Pedig a társadalom ráfizet, nagyon. A megbetegedések okozta szenvedés, a kieső munkaidő és az elhalálozások kára nem csak erkölcsi szempontokból elfogadhatatlan, de forintosítva is hatalmas összeggel terhel mindannyiunkat.

A kályhákba minden elképzelhető éghető hulladék bekerül. Erről szól a hajdúböszörményi “Ne égesd el!”és a kaposvári “Rossz fát tettünk a tűzre?”kampány is! Általában műanyagok, gumi vagy műanyagot tartalmazó kevert anyagok, mint italos karton, pozdorja, rétegelt fa, festékes régi ajtó és ablakkeret. A műanyag összetevő égésekor hirtelen nagyon sok szénhidrogén szabadul fel, így garantált a koromképződés. A korom méhsejt formába rendeződött szénatomokból álló apró lemezkék sokasága.

A koromlemezkék gömböcskékké állnak össze és a felszínükre változatos méregkoktél tapad. Ezek a nanométeres méretű részecskék szállítják a halált a légutakon át a tüdőbe. Méretük műanyag égetésekor a legkisebb, mindössze 10 és 200 nanométer közé esik. A dízelkorom és a fatüzelés nagyobb, 20, illetve 30 nanométertől 300 nanométerig terjedő részeket tartalmaz. A fajlagos felület – méregszállító képesség – tehát a műanyag égetésekor keletkező koromnál a legnagyobb.

Elevenítsük fel, mekkora az a 10 nanométer! Az emberi hajszál vastagsága átlagosan 60 000 nanométer, vagyis ha ilyen apró koromrészecskékből sorba egymás mellé rakunk 6 000 darabot, akkor érik el a hajszál keresztmetszetét.

A korom mint hordozó anyag felszínére a hulladék égetésekor felszabaduló nehézfémek, policiklusos aromás szénhidrogének (PAH-ok) tapadnak. Keletkezhetnek még poliklórozott dibenzo-dioxinok, melyek a szervezetben tartósan elraktározódnak és felhalmozódnak, az anyatejjel a csecsemőbe is átjutnak. Súlyosan mérgező, magzatkárosító hatásuk közismert. A vietnami háborúban kipermetezett, dioxinnal szennyezett gyomirtó hatására félmillió torzszülött csecsemő született. De keletkezik a PVC égetésekor foszgén is, melyet az első világháborúban harci gázként vetettek be, több tízezer katona halálát okozva.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Karcsúsít a JYSK: évi több tonna alumíniumot és több mint 40 konténert spórolnak meg

Változás jön a JYSK bizonyos termékeinél: a dán vállalatnál a paplanokat ezentúl máshogyan csomagolják, ezzel annyit helyet spórolnak meg, hogy évente több mint 40 konténerrel kevesebbet használnak majd. A kerti székekről pedig eltűnik egy alumínium díszítő elem, amivel évente 22 tonnával csökken a felhasznált alumínium mennyisége.