Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Változik az ivóvíz minőségére vonatkozó hazai szabályozás, egyre több növényvédő szert kell vizsgálni – köztük a hírhedt glifozátot is.
A Víz Világnapjához kapcsolódóan egy másik fontos területre is felhívja a figyelmet egy független laboratórium: a magyarországi vízműrendszerekben végzett mikroműanyag-vizsgálatok eredményeit nemrég publikálták a Vízműpanoráma szaklapban…
Az EMMI tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkára nemrég módosította azoknak a peszticideknek (növényvédő szereknek) a körét, amelyeket 2018-tól kötelező vizsgálni. A környezetben már hosszú évtizedek óta jelen lévő perzisztens klórozott növényvédő szerek (ilyen például a DDT) mellett a vízbázisok biztonságát a mezőgazdaságban használt új vegyületek is kockáztatják, amelyek a bomlástermékeikkel, azaz metabolitjaikkal együtt tovább szélesítik a vizsgálandó molekulák körét – mondta el az InGreen környezetipari magazinnak Palotai Zoltán, a WESSLING Hungary Kft. független laboratórium környezetvédelmi üzletágának vezetője.
Vizsgálni kell a glifozátot!
Elég csak a hírhedt, számos vitát kiváltó, gyakorlatilag az egész földgolyót beborító, és szinte minden gazdaságban jelen lévő növényvédő szerre, a glifozátra, illetve annak metabolitjára, az AMPA-ra gondolni, amely vegyületeket hamarosan ugyancsak kötelező vizsgálni.
Palotai Zoltán kiemelte, hogy míg az agrárium közel ezer vegyületet használ, a törvényalkotónak rendkívül nehéz meghatároznia, melyek legyenek a vizsgált célkomponensek egy adott országban. Mindenki tudja, hogy a maximális biztonságot az jelentené, ha a teljes spektrumot vizsgálnák, ám ez reálisan nem teljesíthető, hiszen túlmutat a kockázat megszüntetéséhez szükséges befektetések észszerűségén.
Mindazonáltal egy olyan átfogó vizsgálati csomag, amelyet például a Wessling laboratóriuma a maga 600 vegyületével képes nyújtani a szolgáltatóknak – köztük természetesen a 2018-tól és 2019-től kötelezően vizsgálandó komponensekkel – már megnyugtató választ tud adni a felmerülő kockázatokra
Ez azért fontos, mert így még biztonságosabbá válik az ivóvízszolgáltatás és -fogyasztás, mindemellett pedig Magyarország egyre jobb összhangba kerül az EU Víz Keretirányelv előírásaival, valamint az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83EK-rendelet szemléletével.
Mikroműanyag-vizsgálatok a közművekben
A mikroműanyagok előfordulását az elmúlt években számos helyen leírták, köztük európai tavakban (pl. Garda-tó) és folyókban (Duna, Rajna). A mikroműanyagok potenciális kockázatainak kutatása ugyan még kezdeti fázisban tart, azonban több esetben megállapították, hogy élőlények tápcsatornájába kerülve gyulladásos folyamatokat indukálhatnak. További problémát jelent a gyártás során használt toxikus vagy hormonháztartást zavaró anyagok (biszfenol-A, ftalátok és polibrómozott-difenil-éter égésgátlók) kioldódása, illetve a környezeti szennyezők (pl. policiklikus aromás szénhidrogének – PAH-ok, poliklórozott bifenilek, DDT) mikroműanyagok felületéhez történő kötődése, melyek így jóval koncentráltabb formában juthatnak az élőlények szervezetébe – olvasható a Magyar Víziközmű Szövetség lapjában, a Vízmű Panorámában.
