Perui környezetrombolás – az arany valódi ára

A Klímaszövetség segítségével nemzetközi civil szervezetek működtek együtt egy perui látogatás kapcsán, melynek célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a dél-amerikai ország katasztrofális helyzetére. A 15 főből álló delegáció tagja volt Keszthelyi Zsuzsanna, a Védegylet programvezetője és Nagy András, a nol.hu újságírója is. Az út során az ő feladatuk volt a filmes dokumentáció és ők meséltek tapasztalataikról.

Peru ásványkincsekben gazdag ország, hatalmas arany- és olajkészlettel rendelkezik. Az országban már egy évtizede ciános technológiával bányásznak aranyat, ez azt jelenti, hogy óránként 250 ezer liter vizet használnak el. Az eljárás során ugyanis az arany tartalmú ércekhez egy lúgos közegben –ehhez kell a víz- cianidokat adagolnak így létrejönnek a ciánkomplexek. Ezekhez végül cinket kell adni, így a kémiai beavatkozás hatására kiválik az arany. Ha például porból szeretnék kivonni az aranyat, akkor higanyt is alkalmaznak, pár éve fel is borult egy higanyt szállító jármű, és a mérgezés rengeteg megbetegedést eredményezett. Peru édesvízkészletének mintegy 90%-át a 3900-4000 méter magasan fekvő édesvízi lagúnák teszik ki. A bányatársaság viszont ezt elhasználja, ezért már a szennyezett víz szivárog le hosszú kilométereken át. Emellett a nehézfémekkel dúsított szálló por ugyancsak végzetesen károsítja a földművelésből élő emberek és állataik egészségét.

Nagy András arra mutatott rá, hogy a perui kormány számára a legfontosabb a nagyvállalatok kiszolgálása és a velük való együttműködés. Peru gazdasági növekedésének a helyi lakosok és a környezet pusztulása az ára. Az országban a rendőrségnek egy olyan furcsa dimenziója működik, hogy bizonyos napokon rendőri szolgálatot teljesítenek, de más napokon másodállásban a nagyvállalatok biztonsági embereiként tevékenykednek ugyanabban a ruházatban és fegyverzettel, melyeket rendőrként viselnek. Hogy megértsük miért összeférhetetlen ez a két státusz, meg kell ismernünk a filmben szereplő egyik lakos, Maxima történetét. Maxima egy helyi földtulajdonos, aki a mezőgazdaságból tartja el családját. Földjében viszont rengeteg arany van, ezért az egyik nagyvállalat meg akarta venni, de az asszony nem akart megválni tulajdonától. A vállalat biztonsági emberei pedig fizikailag és pszichésen is bántalmazták a nőt és családját, lelőtték az állatait és felgyújtották a házát. Ilyen esetben hogyan is fordulhatna a rendőrséghez védelemért? Az ügyet tovább bonyolítja, hogy Maxima beperelte a bányatársaságot, miszerint illegálisan tartózkodnak a földterületén, de hirtelen átírták a bányatársaság nevére a földet és a társaság most ugyanazzal az indokkal fogta perbe a nőt, amivel ő fordult a bírósághoz: illegálisan tartózkodik a bányatársaság földterületén.

Nézzék meg február 25-én az Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén, melyben megnézhetik azt a dokumentumfilmet, melyet Keszthelyi Zsuzsanna, a Védegylet programvezetője és Nagy András, a nol.hu újságírója készített és még több információt tudhatnak meg a perui olajszennyezésről és az esőerdők területének drasztikus csökkenéséről is.

Ajánlott tartalom

Figyelem: Sok használt növényvédő gép tanúsító matricája lejárhatott a közelmúltban

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) figyelmezteti a növényvédő gépet üzemeltető termelőket, hogy a kötelező felülvizsgálati rendszer bevezetése óta már másodszor volt esedékes az 5 évnél idősebb gépek 3 évente kötelező műszaki felülvizsgálata. Ha egy permetezőgép nem felel meg az előírásoknak, a hatóság a munka beszüntetésére kötelezheti a gazdálkodót, valamint pénzbírságot is kiszabhat.