Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / Passzívházakról tartottak konferenciát
Tudj meg többet: Passzívház

Passzívházakról tartottak konferenciát

Az egészséges környezethez alkotmányos joga van minden állampolgárnak, ennek megvalósításához pedig egy már rendelkezésre álló és így mindenképpen kihasználandó eszköz a passzívház-technológia – hangsúlyozta dr. Zlinszky János főosztályvezető a 2011. november 25-én a szokásos nagy szakmai érdeklődés és jó hangulat mellett a Green Press szervezésében megrendezett Passzívházak és Energiahatékony Épületek szakmai konferencián a Francia Intézetben.

 

Rendelje meg most kedvezményes áron a Passzívházak című könyvet 3950 Ft-ért! (x)

 

 

Energiatakarékosak, gyorsan, olcsón építhetők, s nem robusztus kockaházak – Beszámoló a passzívház konferenciáról
Dr. Zlinszky János főosztályvezető, a konferencia fővédnöke – Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának Irodája, Stratégiai Főosztály. Patrice Bideau francia építész bioklimatikus épületeit mutatta be, amelyek passzívház-komponenseket is tartalmaznak. Az első két előadásból a hallgatóság az energia- és környezettudatos építés franciaországi helyzetébe nyerhetett betekintést. Patrice Bideau építész Bretagne-ból az ottani óceáni éghajlatnak megfelelő bioklimatikus épületeit mutatta be, amelyek passzívház-komponenseket is tartalmaznak. Az osztrák származású Mischa Witzmann, a párizsi Karawitz Építésziroda tervezője az Ile-de-France régióban tervezett és megvalósult projektjeit ismertette. Ezek között van az első minősített francia passzívház is, amely nemesen egyszerű formai megoldásaival már az egész építészeti világsajtót bejárta. Franciaországban utóbbi időben egyre inkább terjednek a THPE rövidítéssel jelölt nagyonmagas energiateljesítményű házak. Patrick Bideau épületeire jellemző többek között a nagy hőtehetetlenségű sártégla alkalmazása, az árnyékolás kiemelt kezelése, a télikertekben rejlő lehetőségek kiaknázása és a természetes szellőzés.

 
A Patrice Bideau tervei alapján megépült magas energiateljesítményű házak egyike
Az osztrák származású Mischa Witzmann, a párizsi Karawitz Építésziroda tervezője az Ile-de-France régióban tervezett és megvalósult projektjeit ismertette. Amint előadásában elmondta, tanulmányai idején Ausztriában már virágzott a passzívházkultúra. Építészeti ars poeticája az egyszerűségre törekvés. A gazdaságosság és az ökológia szempontjait sokszor egymással szembe állítják, ez azonban nem felel meg a valóságnak, az épületeknek a hasznosság, tartósság, szépség hármasának egyaránt eleget kell tenniük. Fontos az adott éghajlathoz való alkalmazkodás, az anyagválasztás tekintetében pedig a legjobban felhasználható és a legjobb áron beszerezhető anyagokra kell törekedni.

 
A Karawitz Építésziroda jegyzi az első minősített francia passzívházat is, amely nemesen egyszerű formai megoldásaival már az egész építészeti világsajtót bejárta. Az épület dél felé fordul, a földszinten mobil falakkal elválasztva ebbe az irányba néz a zeneszoba, a nappali, a konyha és az étkező együttese. Az egyszerűség itt is alapvető szempont volt, mind a tömegformálás, mind a csomóponti részletek tekintetében. A tartószerkezet méretre vágott tömörfából készült, ennek köszönhetően az alapozás után a ház szerkezete két nap alatt elkészült. A hőszigetelések anyaga fagyapot és cellulóz. A többi helyen is természetes építőanyagokat alkalmaztak, a belső terekben bio vizes festéket használtak, az árnyékolók kezeletlen bambuszból vannak. Az első magyar minősített passzívházak használati tapasztalatairól Szekér László építész (az UIA „Fenntartható építészet” programigazgatója), az első magyar passzív családi ház (Szada) tervezője és Boros Károly, a Győr melletti Tényőn felépült passzívház tervezője, kivitelezője és építtetője beszélt. A szadai ház fő tanulságai, hogy passzívházat gyorsan, egyszerűen és olcsón is létre lehet hozni, az épületgépészetét pedig szintén nagyon egyszerűen, egy kompaktkészülékkel is meg lehet oldani. A tényői ház üzemelési tapasztalatai is igen kedvezőek, sokkal magasabb komfortszintet érzékelnek a bennlakók, mint amire eredetileg számítottak. A passzívházak tekintetében nem hanyagolhatók el a pénzügyi szempontok sem. A megtérülés számításánál nem jó módszer, ha egyszerűen csak elosztjuk a pluszbefektetést az évenkénti megtakarítással – hangsúlyozta dr. Vajda József CSs, gépészmérnök, energetikai szakmérnök, a műszaki tudományok kandidátusa. Ennél bonyolultabb közgazdasági számításokra van szükség, amelyek egyébként azt igazolják, hogy a beruházási és az üzemelési költségek összegének optimuma éppen a passzívház normát jelentő 15 kWh/m2a értéknél van.

 
Lázár Antal DLA, Kossuth-díjas építész, egyetemi tanár a tervei alapján 2010-ben Budajenőn elkészült passzívházat mutatta be. Egy lakó- és egy gazdasági épület (az építtető bionövényeket termeszt) kettőséről van itt szó, amelyeket egy nyaktaggal kötöttek össze. Különlegessége az épületnek a nagy egybefüggő, galériázott belső tér. A melegvíz- és az elektromos energia termelést a gazdasági épületen lévő napelemek és napkollektorok szolgálják. A ház szép bizonyítéka annak, hogy a passzívház-technológia nem korlátozza az építészeti megformálás szabadságát. Látni, amit mindenki lát és gondolni, amit senki sem gondol – idézte Teller Edét Csiha Andrásny. főiskolai docens (Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék), aki a falazóelemek üregeinek rejtett légcsatornaként való felhasználásával maga is egy olyan lehetőséget ismert fel, ami egyébként senkinek sem tűnt fel. Az általa kidolgozott többféle szellőztetési rendszer működőképessége már a gyakorlatban is, elkészült és kivitelezés alatt álló mintaprojekteken vizsgázott, illetve vizsgázik.

 
A Solanova projekt után most készül az első olyan panelfelújítás, amelynek energiamegtakarítási paraméterei a dunaújvárosival összevethetőek lesznek – mondta el a tervező, Ertsey Attila építész, a Magyar Építész Kamara alelnöke. A három újpalotai pontházat egy lepényépülettel kötik össze, előtte fedett passzázzsal. A munkálatokat három ütemre bontották, ezek közül az első a homlokzat, a második a gépészet felújítását foglalja magában. A harmadik ütemben a tetőn fotovoltaikus elemeket helyeznek el, a távfűtés helyett pedig talajszondás hőszivattyút üzemelnek be. A Győr melletti Tényőn saját részre felépített passzívház elkészülte és kipróbálása után úgy érezték, hogy a megrendelőik számára is kötelességük ezt a színvonalat biztosítani – mesélte el passzívházépítő vállalkozásának előzményeit Boros Károly magasépítő üzemmérnök, épületfenntartó szakmérnök, aki előadásában bemutatta a budapesti, Lea utcai passzív családi házat, egy győri kétlakásos családi házat, egy mosonmagyaróvári lakóépületet, valamint egy győri és egy vértessomlói alacsony energiaigényű családi házat.

 
Szükség lenne a magyarországi passzívházaknak egy olyan nyilvántartására, amely adatbázisul és példaként szolgálhatna – hívta fel a figyelmet Szentmihályi-Nagy István építészmérnök. A dunakeszi négylakásos passzív sorháznál – amelynek beruházója és műszaki ellenőre volt – létrehoztak egy olyan minőségbiztosítási rendszert, amelyhez hozzátartoznak a részletes kiviteli tervek, a kivitelezők gondos kiválasztása, oktatása, ellenőrzése és a beépített termékek felelős kezelése. A Sinóros-Szabó Balázs által tervezett épület elnyerte az Év Háza 2011 Különdíját.
A dunakeszinél még jóval nagyobb léptékű projektet mutatott be Nagy Csaba építész. A XIII. kerületben építendő száz lakásos passzívház az engedélyezési terv stádiumában van. Ebben az esetben a siker nagymértékben függ attól is, hogy a lakók hogyan üzemeltetik majd a lakásokat, ezért oktatást fognak a részükre tartani, illetve a túlméretezés eszközével élnek. Nagy Csaba szerint a passzívháztervezés 60-70 %-a a „common sense”, a józan paraszti ész által is diktált megoldásokból áll.

 
A népszerű építészeti blogjáról ismert Koós Miklós egy passzívház tervezésének történetét mesélte el, ami azért vált különösen kalandossá, mert az építtető akkor döntött úgy, hogy mégiscsak passzívházat szeretne, amikor a ház tervei már túlnyomórészt összeálltak. Nehezítette a helyzetet, hogy a szomszédos erdő árnyékoló hatása miatt nem lehetett a szoláris nyereség szokásos értékeivel számolni. Ebben a szituációban égtájfüggő üvegezésekkel, a légtömörségnek az előírtnál jobbra vételével és a kávamélység csökkentésével sikerült elérni a passzívház követelményeinek teljesülését. A passzívházak követelményértékei költséghatékonysági szempontból is az optimumot képviselik, ezért a fűtési és hűtési energiaigényben nem nagyon érdemes a 14-15 kWh/m2a érték alá, a légtömörségnél pedig sokkal 0,6 h-1 alá lemenni – fejtette ki Benécs Józsefépületgépész szakmérnök, minősített passzívház tervező és oktató. Tévhit az is, hogy északi tájolásra nem lehet passzívházat tervezni, ezzel kapcsolatban a Passivhaus Institut honlapjárólletölthető egy tanulmány.

 
Szekér László építész, a konferencia moderátora egy kétlakásos budapesti társasház terveit ismertette a záró előadásban. Az épület 2011-ben készült el. Az enyhe hajlású fémlemezfedésű lakóház főbb jellemzői: szoláris tájolás, aktivált födémek (fűtés és hűtés), levegős és vizes talajkollektorok, hatékony hővisszanyerős rendszer, kondenzációs gázkazán, napkollektorok, passzívház nyílászárók, esővízhasznosítás, free-cooling, hőhídmegszakítós konzolok. Többek között ez a passzívház is látogatható volt a 2011. november 11-13. között megrendezett Nemzetközi Passzívház Nyílt Napokon, amely a konferenciához hasonlóan nagy szakmai érdeklődésre tartott számot.

Ajánlott tartalom

Meglett az Év háza 2020-as győztese

Jakabfi-Kovács Boglárka és Gyürki-Kiss Pál hűvösvölgyi lakóháza kapta a fődíjat családi ház kategóriában, a középületek között pedig a Budai Vigadó felújításáért Nagy Csaba és csapata vehette át a legjobbnak járó elismerést az Év háza gálaesten csütörtökön Budapesten.