hirdetes
Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / Passzívházakról a párizsi klímacsúcson
Tudj meg többet: Passzívház

Passzívházakról a párizsi klímacsúcson

Az ENSZ 21. párizsi klímakonferenciáján résztvevő 195 ország 2015. december 12-én elfogadta a klímavédelmi megállapodást, amelyben kötelezik magukat a légkör felmelegedése elleni küzdelemre.

A klímamegállapodás megerősíti azt a központi célkitűzést, hogy a Föld légkörének felmelegedését a 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az erőfeszítéseket arra is, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen. A világ országai most először írtak alá globális klímavédelmi egyezményt. Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal és a környezetkímélő technológiákra való átállással párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltja fel.

Az éghajlatvédelmi célok reálisak, ám elérésük nagyban függ az építőipari gyakorlattól, mivel a világ teljes energiafogyasztásának több mint harmadát jelenleg az épületek üzemeltetésére fordítják – hívta fel a figyelmet a német Passzívház Intézet, a klímakonferencia kapcsán kiadott sajtóközleményében. A párizsi klímakonferencián a német intézet által delegált passzívház szakértők is jelen voltak.

– A megújuló energiaforrások létfontosságúak az éghajlatvédelmi célok elérésében – közölte Prof. Dr. Wolfgang Feist, a darmstadti Passzívház Intézet igazgatója. Feist dolgozta ki a passzívház-szabványt, s építette meg 25 évvel ezelőtt a világ első passzívházát. A darmstadti sorház mintegy 90 százalékkal kevesebb fűtési energiát használ fel, mint a hagyományos épületek. A passzívház-standard alkalmazásában rejlő energiamegtakarítási potenciált megépült passzívházak tízezrei bizonyítják világszerte – tette hozzá.

A passzívház-szabvány alapelve egyszerű: annak érdekében, hogy csökkentsék az energiafelhasználást és a C02-kibocsátás, a hőveszteséget következetesen kerülni kell. A forró nyári, meleg éghajlaton az elv fordítva működik. Mivel passzívházakban magas színvonalú az épület burkolata, megbízható a légtömörség, a helyiség hőmérséklete kiegyensúlyozott, közel állandó marad, mindez minimális fűtésre-hűtésre való energia ráfordítással. Passzívházakban hővisszanyerős szellőztető rendszer biztosítja az optimális levegőminőséget.

A passzívház-szabvány konkrétan hozzájárulhat az éghajlatvédelmi célok eléréséhez. A Nemzetközi Passzívház Szövetség (iPHA) szakértői előadást tartottak a 21. párizsi klímakonferencián; példaértékű megoldásokat ismertettek az új építés és a felújítás területéről a világ különböző régióiból. Az energiahatékony építés a klímakonferencia egyik kiemelt fókusztémája volt.

forrás: greenpress.hu

Ajánlott tartalom

Napelemes rendszerek után mennyi adót kell fizetni?

2017 március 31-től érvényes rendelet szerint a 4 kW feletti rendszerekre vonatkozik napelemadó, viszont ennek összege jelenleg 0 Ft.