Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / Passzívház Plusz és Prémium az új kategóriák
Tudj meg többet: Passzívház

Passzívház Plusz és Prémium az új kategóriák

Két új kategóriával bővült a darmstadti Passzívház Intézet által megalkotott minősítési rendszer – értesült a Pénzcentrum.hu. Ezentúl, a hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvendő passzívházakat “Plusz” vagy “Prémium” címkével is megjelölhetik. De mit is jelent mindez?

A fenntartható fejlődés generálta igények változása miatt egyre nagyobb hangsúlyt kap épületeink energiatudatos tervezése, építése, fejlesztése. A beruházók is mind inkább a hosszú távú gazdaságos fenntarthatóságot tartják szem előtt, így az épületek teljes életciklusát felölelő műszaki és pénzügyi tervezés szinte minden épületkategória esetében ma már alapkövetelmény. Ezt az alapelvet, s megrendelői igényt ismerte fel már a ’90-es évek elején a darmstadti Passivhaus Institut (Passzívház Intézet), mely megalkotta a ma már a világ több országában az energiatakarékos épületekre alkalmazott német minősítési rendszert.

Az azóta letelt 25 évben azonban nagyot fordult a világ. A technológiai fejlődéssel összhangban, a közel nulla energiaigényű épületek fejlesztése mellett egyre nagyobb figyelem irányul a megújuló energiák különböző gépészeti eszközökkel történő hasznosítására is; egyre kifizetődőbb lesz ugyanis a helyi, megújuló energiatermelés. Éppen ezért 2014-ben a Passzívház Intézet két új minősítési kategóriát is bevezetett. Az új osztályok már az épületekhez köthető energiatermelést is figyelembe veszik.

Passzívház Plusz (Passive House Plus): olyan épület, amely annyi energiát termel, amennyit elfogyaszt

Passzívház Prémium (Passive House Premium): a házra telepített berendezések több energiát termelnek, mint amennyit az épület elfogyaszt

Ezt nem árt, ha tudod a túltermelésről!

Míg régebben az 50 kWh-nál kisebb erőművekben termelt áramot a szolgáltatóknak kötelezően át kellett venniük a fogyasztás erejéig, túltermelés esetén pedig a mindenkori szolgáltatási díj 85 százalékán, addig 2012-től a túltermelésért mindössze 22 forintot kapnak kWh-ként (ez körülbelül 50 százalékos átvételi díj – a szerk.) a kiserőművek tulajdonosai. Ráadásul a háztartási kiserőművek tulajdonosainak túltermelés esetén még adófizetési kötelezettsége is keletkezhet. Az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján ugyanis adóalanynak minősül az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt üzletszerű, és/vagy tartós vagy rendszeres jelleggel folytat olyan tevékenységet, mely ellenérték elérésére irányul vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. Tehát abban az esetben, ha a háztartási méretű kiserőművet eleve olyan módon tervezték és építették meg, hogy a várható energiatermelése meghaladja a személyes szükségletet, s így az energiatermeléshez kapcsolódóan akár a rendszeresség, akár az üzletszerűség vélelmezhető, akkor a magánszemély részéről megvalósul a gazdasági tevékenység, így áfa adóalannyá válik, be kell jelentkeznie.

“Egy családi ház, melyet a passzívház szabvány szerint építettek viszonylag könnyen energiatermelő kategóriába kerülhet. Ugyanez viszont egy többlakásos ház esetében már sokkal nehezebb feladat: ezek az épületek ugyanis fajlagosan (a lakóterülethez viszonyítva) kisebb hasznosítható tetőfelülettel rendelkeznek, ahol például a napelemeket el lehet helyezni. Emiatt az új energiaosztályok az energiatermelési potenciált a földszinti beépítettséghez képest veszik figyelembe” – mondta el Benjamin Krick, a Passivhaus Institut tudományos kutatója egy nemzetközi konferencián.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Az amerikai Ohio államban bezárnak egy lezárt atomerőműhöz közel fekvő iskolát

Az amerikai Ohio államban bezárnak egy már lezárt atomerőműhöz közel fekvő iskolát, mert az intézményben, illetve annak közelében radioaktív anyagokat észleltek.