Passzívház egy piramisban

Valószínűleg sokan vagyunk megfáradt városiak, akik valami sokkal élhetőbb és természetközelibb életforma után vágyakozunk. Ugyanakkor nem szívesen kötünk kompromisszumokat a kényelem terén sem.

 

Rendelje meg most kedvezményes áron a Passzívházak című könyvet 3950 Ft-ért! (x)

 

Így voltak ezzel történetünk főszereplői is, akiknek úgy tűnik, sikerült az álom: tágas telek, háttérben a budai hegyekkel, saját művelésű biogazdaság, úszótó… És mindenekelőtt egy egészen különleges ház, amely egyszerre környezettudatos és maximálisan komfortos – és Európában is egyedülálló módon bizonyítja: a passzívház-technológia sem szab kényszerű határt az építész fantáziájának. A Lázár Antal (A&D Stúdió) vezetésével tervezett budajenői családi ház és a hozzá csatlakozó gazdasági épület születéséről egyik tulajdonosuk, Tkacsik Márta mesélt lapunknak. „Már jóval az építkezés előtt eldöntöttük, hogy olyan építési megoldást keresünk, ami beleillik abba az életfilozófiába, ami már régen a sajátunk (és sajnos a hozzánk hasonló ’körökben’ egyelőre nem igazán fordul elő)” – meséli Tkacsik Márta. „Mégpedig: a természet tisztelete, tartózkodás a felesleges fogyasztástól és minőségi élelmiszerek, amit saját használatra a bio (nekünk ez a hagyományos) zöldség- és gyümölcstermesztéssel érünk el, saját kezű, sok munkával, de nagyon nagy örömmel, az ezzel természetesen összefüggő házi tartósítással. Ezért kerestünk olyan, Budapesthez aránylag közel lévő telket, amin mindezt meg lehet valósítani – a kertünk egyhektáros, veteményessel, kis üvegházzal, fiatal gyümölcsössel, bio úszótóval, a környezetbe illő kertkialakítással. Tehát városi emberként olyan hozzáállást igyekszünk elsajátítani és megélni, ami még 30-40-50 évvel ezelőtt is teljesen természetes volt a világban.”

 
Ugyanakkor az építtetők nem kergettek légvárakat: igényelték a 21. század kényelmét is, és annak is gondosan utánajártak, milyen építési/gépészeti technológiával lehet elérni a gazdaságos üzemeltetést. Tisztában voltak azzal is, hogy valószínűleg drágább lesz az épület kivitelezése, és az sem garantálható, hogy tisztán gazdasági, pénzügyi számításokkal alá lehet támasztani a megtérülést. A megfelelő, energiatakarékos technológia kiválasztása mellett párhuzamosan zajlottak az építészeti tervezési munkák és az engedélyezés. Azt hihetnénk, az ilyen szemléletet minden hivatalos fórumon támogatást élvez, a tapasztalatok azonban rácáfolnak erre. „Az engedélyező hatóság az energiatakarékos törekvéseinkre egyáltalán nem volt kíváncsi, viszont azon majd’ nyolc hónapig ment a vita, hogy mit lehet erre a beépíthető, de külterületi besorolással rendelkező egyhektáros telekre építeni” – összegzi tapasztalatait az építtető. „Mi mindenképpen olyan épülettömeget szerettünk volna, ami a lehető legjobban belesimul a természetbe, és esetleg hangsúlyozza az építmény mezőgazdasági-ipari jellegét (lásd kortárs ausztrál építészet), de erre sem volt nyitott az önkormányzat képviselete. Így maradt a nyeregtető, a két különálló épület, ebből kellett kihozni a lehető legjobbat.”

 
Az egész folyamatra jellemző volt a nagyon gondos, alapos előzetes tervezés – a tervezési munkák 20, a kivitelezés 14 hónapot vett igénybe. A koncepció összeállításánál a tulajdonosok számos lehetőséget megvizsgáltak: a japán napház, a Terra-Sol, sőt a modern vályogépítkezés is felmerült mint lehetőség, és alaposan átgondolták a gépészeti technológiákat is. Több gépésztervezővel is dolgoztak – több innovatív technológiára azonban egyáltalán nem találtak itthon sem tervezőt, sem kivitelezőt. Így alakult ki végül az a technológiai együttes, amelyet a megépült házban alkalmaztak. Ennek elemei a komoly és átfogó számításokon alapuló szigetelés, a hővisszanyerős légcserélő technika, a hőszivattyús fűtés és hűtés (utóbbi használatára még egyáltalán nem volt szükség) a mennyezetbe építve, a külső, automatizált árnyékolástechnika, a napelemekkel való áramtermelés és a wellness- és vizes helyiségekben a padlófűtés. Az építés során többször is elvégezték a szükséges méréseket (Blower-Door légtömörség teszt, hőkamerás mérések), „elvünk volt ugyanis, hogy inkább többet egyeztessünk, konzultáljunk és mérjünk, mint bontsunk”.

 
A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Csökkent a gázfogyasztás a fűtési szezonban

Sem állami, sem önkormányzati szinten nem volt szükség a gázfogyasztást korlátozó intézkedésekre az elmúlt télen - közölte az Energiaügyi Minisztérium kommunikációs főosztálya vasárnap az MTI-vel annak apropóján, hogy április közepén véget ért a hivatalos fűtési szezon. A tájékoztatás szerint a nagyarányú megtakarítást hozó előző fűtési szezonhoz képest több mint negyedmilliárd köbméterrel, 4,3 százalékkal volt alacsonyabb a gázfelhasználás.