Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A fejlődő államok klímavédelmi erőfeszítéseinek támogatására létrehozott zöld alapról lehet a legtöbb vita az államok között a thaiföldi Bangkokban vasárnap kezdődött ENSZ klímatalálkozón – mondta Olajos Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) zöldgazdaság-fejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) jövőjével foglalkozó első évközi ülésszakot 2011. április 3. és 8. között, a thaiföldi Bangkokban rendezik meg, az eseményen 170-180 ország legalább 1500-2000 szakértővel képviselteti magát. A tárgyalásokon az államok azt a 18 témakört – például a zöld alap felállítását, a kibocsátás-csökkentési vállalásokat, a megállapodás jogi szerkezetét – vitatják meg, amelyet a tavaly decemberi cancúni klímacsúcson “házi feladatnak” kaptak – mondta el Olajos Péter. A magyar EU elnökség az azóta eltelt időszakban a többi tagállam véleménye szerint is elismerésre méltó sikerességgel hangolta össze az uniós tagállamok véleményeit és álláspontját ezekben a témakörökben, így Bangkokban a soros magyar elnökség képviseli az egységes tagállami álláspontot. A március 26-i, Fellegi Tamás klímapolitikáért is felelős nemzeti fejlesztési miniszter elnöklésével megrendezett, gödöllői informális környezetvédelmi tanácsülésen elkezdődött a durbani klímacsúcsra való felkészülés, és a közös uniós stratégia alapjainak kialakítása – fűzte hozzá a helyettes államtitkár. Ehhez hozzájárulnak a vasárnap Bangkokban kezdett tárgyalások is. Olajos Péter elmondta: az éves szinten 100 milliárd dolláros keretösszegű zöld alap, vagyis a pénzügyi mechanizmusok részleteit a tárgyalások alkalmával fogják kidolgozni a résztvevő államok. A legtöbb vita ennek kapcsán várható majd.
Jelenleg kevés konkrétum mellett annyi tudható az alapról, hogy azt egy 40 tagú ENSZ bizottság fogja megtervezni és ellenőrizni, amelyből nyolc hely jut majd az Európai Uniónak, és közülük egyet Magyarország Lengyelországgal felváltva birtokolhat majd – ismertette a helyettes államtitkár. Ez a bizottság a várakozások szerint Bangkokban már össze is ül – tette hozzá. A leendő megállapodás jogi formájáról szólva leszögezte: az EU nyitott egy második kiotói kötelezettségvállalási periódus irányába, és mindent megtesz ennek létrejötte érdekében. A Kiotói rendszer értékeinek megőrzése “a világ klímapolitikai folyamatainak szempontjából kiemelt jelentőségű” – fogalmazott Olajos Péter. A magyar soros elnökség szakértői csapata az Európai Bizottsággal közösen harmadik országokkal, és különböző országcsoportokkal is megbeszéléseket folytat Bangkokban, ami segíti egy végleges megállapodás esélyeinek feltérképezését is – mondta Olajos Péter. A november végén kezdődő durbani ENSZ klímacsúcs előtt a magyar elnökség ideje alatt még egy előkészítő évközi ülésszakot tartanak a németországi Bonnban, amely, június elejére esik majd.
Olajos Péter kiemelte: a magyar elnökség célja a közös uniós álláspont “minőségi képviselete”, a menetközben felmerülő viták koordinálása. Az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként hazánk fontosnak tartja azt is, hogy a nemzetközi klímatárgyalások a megfelelő ütemben haladjanak előre annak érdekében, hogy Durbanben egy új, nemzetközi klíma-megállapodás születhessen. Hozzátette: a magyar elnökség az unió közös szempontrendszerét előkészítve úgy szeretné átadni a klímaügyeket a következő, lengyel uniós elnökségnek, hogy meglegyen az esélye a durbani klímacsúcson egy minden tagállam számára elfogadható álláspont megszületésének. A Bangkokban most tárgyalandó 18 téma megvitatása folyamatos lesz az év végi klímacsúcsig, egy új nemzetközi klíma-megállapodás gyakorlatilag ezen a 18 kulcsterületen alapszik majd – jelezte Olajos Péter.
