A német cégek a bioenergetikában is megtalálják számításukat Magyarországon - hangsúlyozta Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) zöldgazdaság-fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára szerdán Berlinben a német bioenergetika szövetség (BBE) rendezvényén tartott előadásában.

NFM: a német cégek a bioenergetikában is megtalálják számításukat Magyarországon

A német cégek a bioenergetikában is megtalálják számításukat Magyarországon – hangsúlyozta Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) zöldgazdaság-fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára szerdán Berlinben a német bioenergetika szövetség (BBE) rendezvényén tartott előadásában.

A BBE-nek a berlini magyar nagykövetségen rendezett úgynevezett parlamenti estjén, amelyen a szeptemberi választásra készülő német parlamenti pártok fejtették ki a bioenergetika fejlesztésére vonatkozó terveiket, az NFM helyettes államtitkára a magyarországi tapasztalatokról és eredményekről adott áttekintést. Kiemelte: Magyarország kiváló agroökológiai adottságokkal rendelkezik, így kézenfekvő, hogy a bioenergia-termelés és -felhasználás kitörési pont az energiafüggőségből, amelynek mértéket jelzi, hogy az energiaigény nagyjából kétharmadát importból fedezi az ország. A bioenergetika fejlesztése ahhoz is hozzájárul, hogy Magyarország teljesítse 2020-ra szóló uniós vállalását, amely a megújuló források 14,65 százalékos részarányának elérését irányozza elő az energiafelhasználásban. Magyarország célja, hogy a jelenleg földgázra alapozott hőtermelés a megújuló forrásokra álljon át, elsősorban a biomassza, valamint a geotermális energia felhasználásával – mondta Horváth Attila Imre.

Hozzátette: a kormányzat a technológia fejlődés nyomán felülvizsgálja, hogy miként lehet elérni a 14,65 százalékos megújulóenergia-részarányt, az azonban várható, hogy továbbra is egyértelműen a biomassza és a geotermikus energia – elsődlegesen fűtési célú – hasznosítása élvez kiemelt figyelmet. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a Magyarországon telepített biomassza- és biogáz üzemek jelentős részben német közreműködéssel valósultak meg, és túlnyomórészt német technológiával működnek. Az együttműködés sikerét jelzi például a 18-20 ezer ember villanyfogyasztását fedező beépített kapacitással rendelkező szarvasi biogáz üzem, Magyarország legnagyobb és legmodernebb ilyen létesítménye, amelyet egy német cég épített, és egy magyar cég irányítástechnikai megoldását alkalmazva működik.

Számos további beruházás is mutatja, hogy a német vállalkozások megtalálják számításukat a magyarországi bioenergetikai iparban – mondta Horváth Attila Imre. Hangsúlyozta: a kormányzat kiemelten fontosnak tartja az együttműködések számának növelését, és nem csupán a technológiai és tőketranszfer területén, hanem az egyetemek és kutatóintézetek kapcsolatában is. A BBE rendezvényén közel kétszázan vettek részt, köztük számos német parlamenti képviselő és a csaknem 200 vállalatot, szakmai szövetséget és egyéb intézményt összefogó BBE vezetői. Az ágazat reprezentatív németországi szervezetének magyar tagja is van, és a magyar és német vállalatok közti együttműködés ösztönzését is célzó rendezvényen több magyar cég képviselői is részt vettek. Németországban a legutóbbi, 2011-es adatok szerint a bioenergia részaránya a teljes energiatermelésben 7,7 százalékos. Az áramtermelésben 6,1 százalékos, a hőtermelésben 9,4 százalékos a bioenergia aránya, a teljes üzemanyag-felhasználásban pedig 5,4 százalék a bioüzemanyagok részesedése.

Ajánlott tartalom

Jó hír annak, aki napelemes állami támogatásra pályázna idén

A kormány tervei szerint még az idén pályázatot hirdet azoknak, akik korábban háztartási méretű napelemes kiserőművet telepítettek és most szeretnének energiatárolót is feltenni.