Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Mégsem segíti elő a bioetanol használata a klímaváltozás káros hatásainak mérséklését?
Az EU május elején közölte, hogy visszavonja a 2009-ben kiadott irányelvet, amely szerint a megújuló energiaforrások közlekedési üzemanyagokon belüli részaránya 2020-ig uniós szinten 10%-ra történő emelését tűzte ki célul – írja az euractiv.com. Az EurActiv elemzője (Dick Roche) értetlenül áll a javaslat előtt, mivel a tagországok többsége helyesnek tartotta a célt, és néhány éven keresztül nagyon komoly munkát végzett a megvalósítása érdekében.
Környezetvédők és iparági szakértők egyaránt meg voltak győződve arról, hogy az Európában előállított bioetanol használata elősegíti a klímaváltozás káros hatásainak és az európai országok ásványiüzemanyag-importtól való függőségének mérséklését, serkenti a vidékfejlesztést, munkahelyeket és többletjövedelmet teremt, és kevésbé környezetszennyező üzemanyagot biztosít a közúti közlekedéshez.
Néhány év elteltével azonban – éppen akkor, amikor már gazdaságosabb és nagyobb hatékonyságú bioüzemanyagokat fejlesztettek ki – egyes angol szakértők azzal kezdtek érvelni, hogy bár a bioüzemanyagoknak közvetett földhasználat-változásra (ILUC) gyakorolt hatása alacsony, de a világban azok termeléséhez őserdőket irtanak ki, aminek az ILUC-hatása nagyon is erős.
A bioüzemanyag-ellenes lobbi az érveléseiben előszeretettel hivatkozik a más földrészekről importált alapanyagok, főként a pálmaolaj előállításának káros (üvegházhatásúgáz-kibocsátást növelő) következményeire, az európai bioüzemanyag (bioetanol) termelésének azonban semmi köze sincs a pálmaolajimporthoz.
Ezt a Bécsi Egyetem 2014-ben elkészült, de csak ez év áprilisában közzétett tanulmánya és a Globiom-jelentés az európai bioüzemanyag-termelés előnyeivel együtt egyértelműen bebizonyította.
Itt tehát – amint azt a témával foglalkozó más cikkek is igazolják – a bioüzemanyag-ellenes lobbi nyomásgyakorlásáról van szó. „A EU döntéshozói engedtek egy olyan nyomásnak, amelynek forrását máig sem sikerült megfelelően tisztázni“ – állapítja meg az euractiv.com.
forrás: agroinform.com
A közvetett (avagy közvetlen) földhasználat változás relatív dolog. Európában a kőkorszakban (10-12ezer évvel ezelőtt) az erdősültség, ill. az élő növényi biomassza mennyisége jóval nagyobb volt, mint manapság. Ha ehhez hasonlítunk, a bioüzemanyag termelés jelentős földhasználat változást jelent Európában is. Az ELTE Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete kutatási jelentései alapján pl. hazánkban az őshonos erdők újra telepítése kb. 10 tonna CO2-t kötne meg hektáronként, évente, minimum 80, de valószínűleg több száz éven keresztül. A kukorica alapú bioetanol gyártással ugyanezen területen jó esetben 3 tonna CO2-t tudunk csak megtakarítani. Az energetikai célú növénytermesztést minden esetben, komplex módon össze kellene hasonlítani az adott terület ökológiai restaurációjával. Az üvegházgáz mérleg csak egy szempont, figyelembe kell venni a fenntarthatóságot, a biodiverzitást, vízkészlet gazdálkodást, talaj/levegőminőség-megőrzést, egyéb ökológiai/rekreációs szolgáltatásokat, de a munkahelyteremtést, GDP termelést is. Tekintve, hogy a klímasemleges közlekedés megújuló avagy nukleáris eredetű villamos energiával (kisebb részben: biogázzal) megoldható, az élelmiszer/takarmány termesztés szempontjából “felesleges” területeken szerintem inkább ökológiai restaurációt kellene végezni, mint energetikai növénytermesztést.
Kár, hogy sem a cikkben, sem az alapos “kalmangergely”-hozzászólásban nem hangsúlyozódik az üvegházhatás-probléma súlyossága! Ha ebben ott tart a Föld, hogy idén, vagy jövőre eltűnik az É-i pólus jégtakarója(!), akkor legalább, a szakembereknek kellene e problémának prioritást adni! Természetesen, érthető a fosszilis energia iparának lobbizása, meg a kormányaik nemzetközi kénytelen-kelletlenkedése, de a szakembereknek a földtörténeti szintű változás küszöbére kellene a figyelmet felhívni, mert pl. a Nap körüli keringés-forgás imbolygása néhány jégkorszakot, fajok kipusztulását már idézte elő, az utóbbi (földtörténeti) időkben, de nekünk is alapjaiban bolydulna fel az életünk! Csak egy dolog a tengerparti (fejlett) városok víz alá kerülése, viszont az élelmiszertermelés ázsiai, afrikai (majdani) lehetetlenülése miatti népvándorlás lesz az igazi! A mostani emigráció Európába, csak kismiska lesz ahhoz képest! Akkor katonai haderőkre lesz szükség, mint egy világháborúban.
Amikor a középiskolában (a 60-as években…) felvetettem a kémia-tanárnőnek, hogy hova használjuk el a nyílt láncú, telített szénhidrogéneket üzemanyagnak a műanyaggyártás helyett, akkor lazán azt válaszolta, hogy az elfogyás után majd kőszénből fognak polimerizálni szénláncokat e célra. Most meg az látszik, hogy maholnap megsütjük magunkat az üvegházunkban az elégetéssel kibocsátott CO2-vel.
Mindeközben pedig “kalmangergely” is említi, hogy a megújuló energiával megoldható /LENNE!, PL.!/ a közlekedés! Ráadásul a bioüzemanyag is CO2-t termel…