Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Állatvédelem / Nem mindig kell “menteni” a madárfiókákat

Nem mindig kell “menteni” a madárfiókákat

A segítségre szoruló madarak ismertetőjegyeivel kapcsolatban és a fiókák mentésére is ad tanácsokat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) amellett, hogy a szükségtelen segítségre is felhívja a figyelmet.

A csupasz, sokszor még nem kinyílt szemű, állni és járni nem tudó, csak fehér pehelytollakkal fedett madárfiókák, valamint a sérült, szárnyát vagy a lábát furcsán tartó, vérző sebű fiókák a lakosság segítségére szorulnak – közölte az MME hétfőn az MTI-vel. Az extrém helyre költöző települési madarak életébe akkor érdemes beavatkozni, ha úgy érezzük, hogy a fészekalj veszélyben van és esély sincs a biztonságos kirepülésre.

Nem kell “megmenteni” a teljes testükön repülőtollakkal fedett, jól szaladó, a szárnyukkal eközben erőteljesen verdeső és valamilyen szinten repülni képes, élénken menekülő, az ágakon stabilan megkapaszkodni tudó, nem bágyadt, láthatóan nem beteg vagy legyengült énekesmadarakat. Ezek a fiókák a túlélőstratégia alapján cselekednek és nem árvák, befogásukkal értelmetlenül kiszakítjuk őket fejlődési környezetükből.

A récefiókák a kikelést követő néhány órán belül elhagyják a fészket, a szülők vezetésével a közeli tavakra, folyószakaszokra húzódnak, ahol kevés a ragadozó. Ha a településen ilyen récecsaláddal találkozunk, terelgetéssel segíthetünk nekik eljutni a legközelebbi vízhez. A magányosan tipegő kis réce szinte biztosan lemaradt a közelben lévő családjától, az ilyen “árvákat” érdemes visszajuttatni a többiekhez.

A részleges fészekhagyó madarak fiókái gyakran a szülők riasztó hangjára ugrálnak ki a fészekből, a visszahelyezésükkel kínlódni nem nagyon érdemes, mert valószínűleg nem maradnak meg ott.
Az ágak között szabadon költő madarak fészekaljaira nagy veszélyt jelentenek a ragadozók. Ezért ezek a fajok a teljes önállósodás, a tökéletes röpképesség elérése előtt elhagyják a fészket, egymástól és a fészektől eltávolodva magányosan, de szülői segítséggel kezdik meg fészken kívüli életüket. A szülők a sűrű növényzetben rejtőzködő fiókákkal hang útján tartják a kapcsolatot, így találják meg és etetik őket folyamatosan.

A madármentésben fontos szempont, hogy jót és jókor tegyünk, ami csak akkor lehetséges, ha elsősorban nem érzelmi, hanem szakmai alapon döntünk. A magányosnak tűnő tollas fióka többnyire nem árva, nem érte baleset, ez a jelenség a madarak túlélését segítő, finoman hangolt viselkedési mechanizmus. Amennyiben tisztában vagyunk a korai fészekelhagyó viselkedés okaival és működésével, jobb döntéseket hozhatunk arról, hogy melyik fióka szorul segítségre, melyiket kell megfogás nélkül továbbengedni, vagy a közeli sűrűbe menekíteni.

Ajánlott tartalom

500 szárazföldi állatfaj kipusztul 20 éven belül

A vadállat-kereskedelem és más emberi tevékenységek hatásai felgyorsították a szárazföldi gerincesek kipusztulásának folyamatát: több száz faj már kihalt és jóval több áll a kihalás szélén - állapította meg a Stanford Egyetem tudósai vezette kutatócsoport legújabb tanulmányában.