Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / Nem kell atomerőmű – így csinálják a kínaiak

Nem kell atomerőmű – így csinálják a kínaiak

Néhány éve elképzelhetetlen adatot közölt a pekingi statisztikai hivatal: 2014-ben csökkent az ország szénfelhasználása. Ma már Kína fekteti be a világon a legtöbbet az alternatív energiaforrások kihasználásába. Tavaly a magyar GDP-vel összemérhető összeget költöttek erre a célra.

Van egy nagy hasonlóság Nagy-Britannia és Kína között: mindkét ország ipari forradalmának legfontosabb energiahordozója a szén volt – kezdi a kínai energiaipar változását bemutató cikkét a BBC. A szigetországban 1983-ban, a nagy bányászsztrájk előtt érte el a csúcsát a szénkitermelés évi 119 millió tonnával. Kína ennél sokkal nagyobb játékot játszik.

Az óriási ázsiai ország szénfelhasználásának csak az éves növekedése majdnem akkora volt, mint a teljes brit kitermelés a csúcson. Kína még 2013-ban is 93 millió tonnával növelte szénkitermelését. Ez a plusz ugyan munkát adott volna a brit szénbányászat csúcsán az iparágban dolgozó 250 ezer bányász többségének, Kínában azonban csupán 2,6 százalékkal bővítette kitermelést a 2012-eshez képest, amikor négymilliárd tonna szenet hoztak a felszínre.

Mínusz 2,9 százalék

A füstös energiahordozó nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az ázsiai ország 2007-ben – megelőzve az USA-t – a világ legnagyobb a szén-dioxid-kibocsátójává vált. Ha folytatódnak a jelenlegi trendek, akkor néhány éven belül kétszer annyit ereszthetnek a levegőbe az üvegház hatású gázból, mint az Egyesült Államok. Volt olyan időszak, amikor hetente állt üzembe egy új szénerőmű az országban – mindezek alapján nem véletlen, hogy a kínai energiaipar a környezetvédők rémálma.

Ennek tükrében igencsak meglepő adatot közölt a pekingi statisztikai hivatal: 15 éve először 2014-ben 2,9 százalékkal csökkent az ország szénfelhasználása, ami egy százalékkal mérsékli a szén-dioxid-kibocsátást. Eddig úgy tűnt, soha nem ér véget a növekedés, most azonban talán kezdhetünk arról beszélni, hogy Kínában is elérte a csúcsát a szén felhasználása.

Nem szívják tovább

Az elemzők véleménye ugyan megoszlik arról, hogy valóban túl vagyunk-e csúcson, ám az tény, hogy az elmúlt időszak óriási változást hozott a pekingi kormány környezetvédelmi politikájában. Korábban minden kifogást azzal hárítottak el, hogy a feltörekvő országok ipari fejlődése késve indult a fejlettekéhez képest, és nekik is éppen annyi joguk van ennek részeként szennyezni a környeztet, mint amekkora kárt a fejlett országok okoztak iparosodásuk idején.

Más szóval, ha választani kellett a gazdasági fejlődés és a környezet védelme között, akkor gondolkodás nélkül az előbbire szavaztak. Mostanra szembe kerültek azzal a környezeti válsággal, amelyet az európai országok 50-150 évvel korábban éltek át. A lakosság a továbbiakban nem képes és nem is hajlandó elviselni azt a brutális légszennyezést, időnként elviselhetetlen szmogot, amelyet főként a szénerőművek használata és a gyors motorizáció okoz.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

2025-től tilos lehet a gázfűtés az új építésű brit házakban

Tilos lehet a gázfűtés 2025-től az új építésű házakban Nagy-Britanniában, a gáz főzőlapok azonban maradhatnak - számolt be a BBC hírportálja a brit pénzügyminiszter terveiről.