Nem ismeri el felelősségét a Mal Zrt. továbbra sem

Nem ismeri el a vörösiszap-katasztrófa miatti felelősségét a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt., de a károk enyhítésére 1,5 milliárd forintot fordítana öt év alatt, és arra kéri a kormányzatot: ha “a feltételek lehetővé teszik”, kapják vissza függetlenségüket, szüntessék meg az állami felügyeletet a cég felett – közölte Ruttner György, a timföldgyár jogi képviselője szerdán Budapesten. Magyar György, a károsultak ügyvédje azt mondta, hogy a felajánlott összeg csak a közösségi károkat fedezné.

A vörösiszap-katasztrófa károsultjai és a Mal Zrt. jogi képviselői között szerdán kezdődött meg a peren kívüli egyeztetés. Az azt követően tartott sajtótájékoztatón a jogászok úgy nyilatkoztak: a legfontosabb feladatnak azt tartják, hogy a károsultakon minél hamarabb segíteni tudjanak.
A Mal Zrt. – ha a kormánybiztos hozzájárul – a legrövidebb időn belül 300 millió forintot fizetne be a pénzügyi alapba, majd évente további 300 millió forinttal járulna hozzá a kár megtérítéséhez, összesen 1,5 milliárd forintig.
Ruttner György, a zrt. ügyvédje kijelentette: nem segíti elő a kártérítést, a katasztrófa tényleges okainak és felelőseinek megállapítását, valamint a cég működését, ha kizárólag a cég vezetőit gyanúsítják meg a hatóságok, ugyanis a Mal Zrt. 1997-ben kompletten vette meg a vállalatot, és semmilyen problémáról nem kaptak jelentést.
Hozzátette: a felelősség kérdését az 1980-as évekig, a tározók tervezésének és építésének idejéig visszamenőleg kell keresni, de felelősek lehetnek azok az intézmények és hatóságok is, amelyek kiadták a működési engedélyt, majd azt évente felülvizsgálták és mindent rendben találtak.

A Mal Zrt. jogi képviselője szerint hosszú évekig, évtizedekig eltarthat a – szerinte természeti okokra visszavezethető – katasztrófa valódi felelőseinek és okainak a jogerős vizsgálati megállapítása. Mint mondta, a cég a lehető leghamarabb szeretné kártalanítani az embereket, és ehhez 1,5 milliárd forintot ajánl fel.
Ahhoz, hogy az évi 300 millió forintos hozzájárulást ki tudja termelni a Mal Zrt., arra kérik a kormánybiztost, hogy amint ezt a feltételek lehetővé teszik, kezdeményezze az állami felügyelet megszüntetését, ugyanis a hosszú távú és biztonságos működés a cégvezetés szerint csak így biztosított.
Magyar György, a károsultak jogi képviselője úgy nyilatkozott: a felajánlott 1,5 milliárdos összeg csak a közösségi károkat fedezi, az egyéni kártérítésre alkalmatlan. Az állami felügyelet megszüntetésének kezdeményezésére reagálva azt mondta: csak így biztosított, hogy a károsultak megkapják a kártérítést, ezért kezdeményezték, hogy a károkozók személyes vagyonát zárolják. Arra vonatkozóan, kik a károkozók, előzetes bizonyítási eljárás elrendelését kérték az ajkai bíróságtól.

Magyar György közlése szerint a nem vitatható kár milliárdos nagyságrendű, és a Mal Zrt. által felajánlott összeget azért nem tudják elfogadni, mert egy majdan fizetendő összeget nem lehet egyénre lebontani. A károsultak jogi képviselője úgy nyilatkozott, 30 napon belül már reális számot kaphatnak a pontos dologi károkról.
A Mal Zrt. jogi képviselőjének budapesti irodájában, zárt ajtók mögött tartott egyeztetésen jelen volt a cég tevékenységét is felügyelő kormánybiztos jogi ügyek áttekintésére kinevezett felügyelője, Nyikos Attila alezredes.
Ruttner György hangsúlyozta: az irányadó törvény alapján a megszülető megállapodások akkor léphetnek hatályba, ha azt Bakondi György kormánybiztos jóváhagyja. A következő, peren kívüli egyeztetést pénteken, Devecserben tartják, az érintett települések polgármestereivel közösen.
A két héttel ezelőtti iszapömlés következtében kilenc ember meghalt, 150 megsérült. A térségben több száz ház vált lakhatatlanná. Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár szerint a kár több tízmilliárd forintra tehető, és az ökológiai katasztrófa 25-30 évig kihat majd a térségre.

+ képünkön Bakonyi Zoltán szabadulása előzetes letartóztatásából

Ajánlott tartalom

A vizek sótartalmának növekedése evolúciós változásra kényszeríti a planktonikus szervezeteket

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársai folyamatosan vizsgálják, hogy az emberi tevékenység, illetve az emiatt zajló klímaváltozás milyen változást okoz a környezeti feltételekben, és hogyan reagálnak erre az élőlények.