Érdemes szigeteltetni a házakat, ami már csak azért is fontos, magyar háztartások energia- felhasználásának 50-70 százalékát a fűtés teszi ki. Egy most publikált felmérés szerint 2-4 év alatt térülhet meg a hőszigetelés.

Negyedével csökkenthetjük a fűtésszámlát szigeteléssel

Érdemes szigeteltetni a házakat, ami már csak azért is fontos, magyar háztartások energia- felhasználásának 50-70 százalékát a fűtés teszi ki. Egy most publikált felmérés szerint 2-4 év alatt térülhet meg a hőszigetelés.

Átlagosan 25 százalékos megtérülést is elérhetnek évente az ingatlanjukat innovatív és környezetbarát anyagokkal szigetelők, így a beruházás 2-4 év alatt megtérülhet, három évtizedes távon pedig akár hétszeres hasznot hozhat – közölte egy felmérésre hivatkozva a szigetelőanyagok gyártásával és forgalmazásával foglalkozó Knauf Insulation kedden az MTI-vel.

A társaság és az Energia Klub közös felmérését ismertető közleményben hangsúlyozzák: a magyar háztartások energia-felhasználásának 50-70 százalékát a fűtés teszi ki, a megkérdezettek mintegy 80 százaléka pedig jellemzően hagyományos technológiával épült – nem, vagy csak részben szigetelt – ingatlanban lakik. Kiemelik: az új, téglaépítésű lakások 72 százaléka, a felújított téglaépítésű lakások 68 százaléka, a panellakások 57 százaléka, az új építésű családi- és ikerházak 53 százaléka, a felújított családi- és ikerházaknak pedig 52 százaléka nem szigetelt, vagyis pazarolja a télen fűtésre, nyáron pedig hűtésre felhasznált energiát. Az épületek átlagos energiaigénye kétharmadára lenne csökkenthető korszerű szigeteléssel – mutatnak rá a cég tájékoztatásában.

A több mint 500 család megkérdezésével elkészült kutatás szerint az ingatlanjaikat az elmúlt három évben nem szigetelő tulajdonosok 46 százaléka öt éven belül már tervezi otthona energia-hatékonyabbá tételét. Az otthonaikat szigetelni tervező ingatlantulajdonosok 63 százaléka a homlokzat, 43 százaléka a tető, 19 százaléka a padló utólagos szigetelésével, míg 14 százaléka a nyílászárók cseréjével tervezi csökkenteni kiadásaikat – mutatnak rá a közleményben.

A tanulmány szerint az ingatlantulajdonosok elsősorban a szigetelőanyag minőségét és árát tartják szem előtt, de egyre többen vannak azok, akik környezet-, illetve természetbarát szigetelőanyagot választanak az otthonok energiahatékonysági fejlesztése során. A közlemény emlékeztet: az energiahatékonyság gazdasági ösztönzőjeként már több EU-tagállam is adókedvezmények bevezetése mellett döntött, ami hozzájárulhat az építőipari foglalkoztatás bővüléséhez és a klímavédelmi célkitűzések eléréséhez egyaránt. A széndioxid-kvóta eladásából Magyarország mintegy 20 milliárd forintos bevételre tesz szert, amit az államnak kötelező energiahatékonysági törekvések támogatására fordítania.

Ajánlott tartalom

Döntöttek: kötelezővé válik a napelemek telepítése az épületekre

Az Európai Parlament elfogadta az uniós napenergia-szabványt, amely előírja a napelemek telepítését az épületekre az EU tagállamaiban.