Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A tapadás mellett a gumiipar számára egyre fontosabbá vált az alacsonyabb fogyasztást eredményező kisebb gördülési ellenállású zöldabroncsok fejlesztése, és ha bejönnek felfújást nem igénylő a méhsejtszerű kerekek, akkor a durrdefektektől sem kell többé tartanunk.
A gumiabroncs legfőbb feladata hogy biztosítsa az autó számára a legjobb tapadást az út felületén, így téve hatékonnyá a gyorsítást lassítást és a kanyarodást, így a gumiabroncsok fejlesztése egyrészt a határértéken autózásra összpontosít, és a versenypályákon igyekeznek bizonyítani és tesztelni, hogy szélsőséges körülmények között mire képesek.
A fejlesztések legfőbb célja továbbra is az úgymond elsődleges tulajdonságok, mint a száraz és nedves úton nyújtott megfelelő tapadás marad, amelyet azon a tenyérnyi felületen kell biztosítani, ahol a gumi az úttal érintkezik. Ez persze nemcsak a versenypályákon jön jól, de a vezetésbiztonságot is szolgálja. Ha nem sodródunk ki a kanyarban, ha meg tudunk állni az elénk lépő gyalogos előtt, vagy még azelőtt, hogy egy kamion oldalról nekünk száguldana, akkor konkrétan akár emberi életekben is lehet mérni a gumi minőségét.
Ez irányban természetesen rengeteg fejlesztést folytatnak az gumis cégek, amelyek futófelület anyagával, mintázatával, a gumiabroncsban kialakított légnyomással, az oldalfal különböző felépítésével kísérleteznek, és persze az újításaikat mind hétpecsétes titkokként kezelik. A végeredményt azért a gumiteszteken persze mindig meg lehet ismerni, amikor például a német autóklub, az ADAC szakemberei különböző feladatok elé állítják az abroncsokat, és egy táblázatból aztán mind megtudhatjuk, hogy melyik termék mennyire felelt meg a különböző kihívásoknak.
Olcsóbb lehet a zöldabroncs
A gumiipart azonban az egyre magasabb üzemanyagárak is fejlesztésre ösztönzik, így az innováció fontos irányát jelenti az abroncsok gördülési ellenállásának lefaragása, amely így a jármű fogyasztását is alacsonyabban tarthatja. Bár ezt a trendet környezetvédelmi szempontból is fel lehet fogni és a terméket az autó alacsonyabb széndioxid-kibocsátása miatt zöld abroncsnak is lehet nevezni, de végső soron a vásárlóknak mégiscsak az alacsonyabb fogyasztás miatt éri meg a vétel.
Fizika szempontjából a képlet egyszerű. A gördülési ellenállás azért jön létre, mert az abroncs forgás közben deformálódik, így energia veszik el hő formájában. Minél nagyobb mértékű a deformáció, annál nagyobb a gördülési ellenállás. Ha az üzemanyag elégetésével, a motor működtetésével nem fektetnénk be folyamatosan energiát, akkor a gördülési ellenállástól egy idő után az abroncs megállna, ugyanúgy, mint a súrlódástól. Tehát ha kisebb a gördülési ellenállás, kevesebb üzemanyagra is van szükség. Emellett persze kevesebb szén-dioxid keletkezik, így az üvegházhatás is mérséklődik.
Míg a határértéken autózást akár 400 km/h-ás sebesség mellett végzett kormánymozdulatok és fékezések mérésével tesztelik, addig az alacsonyabb gördülési ellenállás vizsgálatát és szemléltetését pont csigatempóban, ennek a tizedével 40 km/h mellett hajtják végre. Két autót együtt indítanak, és tempomattal a 40 km/h-ás sebességre állítják be mindkettőt. Az egyiken zöldabroncs van, míg a másikon hagyományos. Mikor mindkét autó motorját kikapcsolják, jól látható, hogy az alacsonyabb gördülési ellenállású gumival szerelt autó utcahossznyival tovább gurul hagyományos társánál.
A szemmel látható előnyök mellett korábban komoly gondot jelentett, hogy minél kisebb volt az abroncs gördülési ellenállása, annyival kisebb is volt a tapadása. A kilencvenes évek óta viszont, amióta elterjedt a szilícium-dioxid alkalmazása, ez a két követelmény nem zárja ki teljesen egymást. Ugyanannak az abroncsnak lehet elég jó a tapadása és a gördülési ellenállása is. Sőt ma már előírások meg is követelik, hogy az abroncs mindkét követelmény tekintetében teljesítse az előírt szintet.
Emellett a jó tapadás és az alacsony gördülési ellenállás továbbra is ellentétes célok, amelyeknél csak kompromisszumra lehet törekedni. Az abroncs legfontosabb feladata pedig, továbbra is a biztonság marad.
Ma már mindkét tényezőt jól láthatjuk vásárláskor, ugyanis a tavaly novemberben bevezetett új címkézési rendszerben az EU-n belül mind a tapadási teljesítményt, mind az üzemanyag-fogyasztást a háztartási gépekhez hasonló kis matricákkal jelzik, hogy A-tól G-ig terjedő skálán mennyire felelnek meg az elvárásoknak.
A teljes cikk itt olvasható.
