Magyarország és Svédország egyetért abban, hogy a klímapolitika területén növelni kell az alkalmazkodási kapacitást - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerdán az MTI-vel azt követően, hogy Fónagy János, a tárca parlamenti államtitkára az éghajlatváltozással járó kihívásokról és a megújuló energia hasznosításáról tárgyalt Liselott Hagberggel, a svéd parlament harmadik alelnökével.
- NFM: a német cégek a bioenergetikában is megtalálják számításukat Magyarországon
- Németh Lászlóné: 30 százalékos is lehet a rezsicsökkentés
- A stabil piac a legfontosabb a magyar napelemes cégeknek
- Megtiltotta egy kísérleti reaktor újraindítását a japán atomenergetikai hatóság
- Pellettüzelés vagy földgáz?
A közlemény szerint az együttműködés azért is fontos, mert az elmúlt időszakok hurrikánjai, hőhullámai, áradásai, belvíz problémái és sárlavinái bebizonyították, hogy még a magas jövedelmű országok sincsenek megfelelően felkészülve a szélsőséges időjárási események káros hatásainak kivédésére. Liselott Hagberg megosztotta a svéd kormány tapasztalatait, amelyeket a közösségi, önkormányzati biomassza-alapú fűtési rendszerek létrehozásában és az okos hálózatok (smart grid) területén szerzett. Az úgynevezett smart grid rendszerek alkalmazásával évszakonként vagy napszakonként eltérő fogyasztói tarifák alakíthatók ki, ami hosszútávon a felesleges fogyasztás mérséklődéséhez vezethet. Liselott Hagberg beszámolt arról is, hogy Svédország milyen intézkedéseket tesz az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás feltételrendszerének megteremtése és a társadalom ellenálló képességének erősítése érdekében.
Mindkét fél közös bioenergetikai programok megvalósítását szorgalmazta, elsősorban a tudástranszfer, főként szakemberképzés és a technológiai transzfer területén - áll a közleményben.
Hozzászólok a cikkhez
Hozzászólás beküldéséhez be kell jelentkezni.