Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / Naperőmű épül a Mátrában
Tudj meg többet: Napenergia

Naperőmű épül a Mátrában

Lerakták Magyarország legnagyobb napelemes erőművének alapkövét a Mátrában pénteken, a 15 megawattos (MW) teljesítményű fotovoltaikus, mintegy 6,5 milliárd forintba kerülő erőmű a Mátrai Erőmű Zrt. beruházásában épül meg.

Az ünnepségen Marie-Theres Thiell, a társaság felügyelőbizottságának elnöke azt mondta, ezzel a beruházással Magyarországon egyedülálló módon összeér a hagyományos energiatermelés a jövő energiatermelésével.

Hozzátette: a fejlesztés megvalósulását nagyban segítette, hogy a bekerülési költség felét fejlesztési adókedvezményből tudják biztosítani.

Valaska József, a zrt. korábbi elnöke köszöntőjében azt emelte ki, hogy a társaság megértette az idők változását. A lignitalapú energiatermelés a megújuló energiatermeléssel és az erőműhöz tartozó ipari park fejlődésével együtt biztosíthatja a társaság jövőjét.

Mikus Tibor, a kivitelező konzorciumot vezető Wire-Vill Kft. ügyvezetője elmondta: a Mátrában, az Őzse-völgyi zagytározó sík felületén 30 hektáron kialakítandó szolármezőn 72 ezer 480, déli irányba tájolt napelemet helyeznek el. Az innen nyert energiát a meglévő távvezeték-hálózatba táplálják be. Terveik szerint augusztus végén már megkezdődhet az erőmű másfél hónapos próbaüzeme.

Rámutatott: ezzel a beruházással Közép-Európa legnagyobb kapcsolt szén- és megújuló-energia erőműve jön létre.

A Mátrai Erőmű Zrt. közleményében felidézi: a 950 MW beépített teljesítménnyel rendelkező erőmű Magyarország legnagyobb lignittüzelésű erőműve és az energiaszektor második legnagyobb áramtermelő üzeme, amely a teljes magyar éves villamosenergia-felhasználás 15 százalékát állítja elő.

A naperőmű-projekt helyszínéül a közel húszéves üzem után megtelt és a termelésből kivont Őzse-völgyi zagytározó szolgál. A leendő naperőmű által megtermelt villamosenergia átlagosan egy kisebb várost, mintegy ezer négytagú háztartást lát el zöldenergiával.

Ajánlott tartalom

Miért jó hulladékból házat építeni?

Erre a kérdésre az elsődleges válasz, hogy azért jó, mert így az „építési alapanyag” már nem tekintendő hulladéknak, hisz hasznos feladatot lát el, és ezzel ismét funkciót kap.