Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / Napenergia Magyarországon: előretörés volt 2018-ban
Tudj meg többet: Napenergia

Napenergia Magyarországon: előretörés volt 2018-ban

A hazai villamosenergia-fogyasztás 0,8%-kal emelkedett 2018-ban, és az év során a korábbi rendszerterhelési csúcs is több alkalommal megdőlt – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2018. évi villamosenergia-piaci folyamatokról szóló jelentéséből.

A riport – az év legfontosabb eseményeit kiemelve – azokat a strukturális jellemzőket azonosítja, amelyek jelentősen befolyásolták a piaci működés hatékonyságát. A GDP szerinti lakossági fogyasztás 8%-os bővülésével párhuzamosan a lakosság részére az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített villamos energia mennyisége 2%-kal emelkedett, a nem-lakossági felhasználás bővülése nem érte el a 0,5%-ot. A fogyasztás bővülése ellenére a belföldi villamosenergia-termelés 2018-ban csökkent, és 31%-ra emelkedett az import fogyasztáshoz viszonyított aránya. A hazai termelőkapacitásokon belül egyedül a naperőművi kapacitások bővültek, 2019 elejére a háztartási méretű kiserőművek nélkül 336 MW-t ért el a beépített kapacitás. 2018-ban a tényezőárak (szén, földgáz, CO2-kvóta) emelkedése következtében Európában jelentősen megdrágult a villamos energia. Az áremelkedés a magyar piacra vonatkozó hosszabb távú árvárakozásokban is megjelent. A másnapi piaci árak azonban a bőséges balkáni vízellátás és a balkáni országok mérsékelt importigénye miatt nem emelkedtek a 2017-es évhez viszonyítva. A nagykereskedelmi energiapiacok működésével kapcsolatban a MEKH a határkeresztező kapacitások és a rendszerszintű szabályozási piacokon azonosított hatékonysági problémát.

A határkeresztezőkön a rendszer­használók számára felkínált határkeresztező kapacitások lényegesen alacsonyabbak, mint a vezetékek maximális szállítóképessége, és különösen az osztrák határon jelentősen ingadozik az elérhető kapacitások nagysága. Vélelmezhető, hogy a rendszerüzemeltetők részben belső szűkületkezelés helyett alkalmazzák a határkeresztező kapacitások korlátozását. Ez egy elterjedt, de az európai szabályozás előírásaival ellentétes gyakorlat, ami jelentős mértékben növeli a magyar másnapi árak szintjét. Másrészt azokon a határokon, amelyek nem vesznek részt piac-összekapcsolásban, nőtt az árkülönbözettel ellentétes irányú, azaz nem hatékony kereskedelmi áramlás. A horvát határon a legrosszabb a helyzet, ahol az órák felét is meghaladja a drágább piacról az olcsóbb irányába történő szállítás.

A jelentős jóléti hatás miatt a MEKH kezdeményezte, hogy a leginkább érintett határkeresztezőn az osztrák regulátorral közös vizsgálat keretében kerüljön sor a rendszerirányítók kapacitásmeghatározási gyakorlatának vizsgálatára. 2020-tól az új európai szabályozás, a Tiszta Energia Csomag is sokkal nagyobb arányú kapacitás­felajánlást tesz majd kötelezővé. A másik kulcsterületen, a rendszerszintű szabályozások piacán 2018-ban jelentősen emelkedtek a kapacitásdíjak. Ez csak részben magyarázható a költségek növekedésével, a szekunder piacon a szűkös kínálat, míg a tercier piacon a piaci koncentráció növekedése is hozzájárult az árak emelkedéséhez. E kedvezőtlen tendenciák ellensúlyozását a régiós szabályozási piacok elindulásától várja a Hivatal. A 2018. évi nagykereskedelmi villamosenergia piaci folyamatokról szóló jelentés itt érhető el.

Ajánlott tartalom

Napelemparkokkal bővít a Mol

A Mol napelemparkot állított üzembe Százhalombattán az olajfinomító területén, Tiszaújvárosban és Füzesgyarmaton, a három létesítmény együttes teljesítménye 18,4 megawatt - mondta a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója Százhalombattán, sajtótájékoztatón.