Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / Nagy jövő előtt áll a hibrid-erőmű

Nagy jövő előtt áll a hibrid-erőmű

Nem egyenletes teljesítmény – ez a nap- és a szélenergia egyik nagy hátulütője. A megoldást a problémára a hibrid-erőművek jelenthetik, amikor a megújuló forrásból előállított elektromos áramot az erőmű hidrogénné, vagy metánná alakítja. A héten Berlin mellett kezdte meg működését az első ilyen nagyobb teljesítményű létesítmény.

A szakemberek nagy jövőt jósolnak a technológiának, pedig csak komoly energiaveszteséggel működik írja az energiainfo.hu. A nem egyenletes teljesítmény a szélerőművek és a napelemek rákfenéje, a nagyobb létesítmények hiába lennének akár önmagukban is képesek ellátni kisebb városokat zöld árammal, ha felhős az ég, vagy nem fúj a szél, nem termelnek áramot. Az elektromos energia tárolásának problémáját korábban már részletesebben bemutattuk német kutatók most úgy hiszik, hogy megoldást találtak erre a problémára. Legalábbis így harangozták be a világ első nagy teljesítményű hibrid-erőművét, azaz a megújuló energiaforrásból hidrogént előállító létesítményt, amelyet a héten avattak fel Berlin mellett.

 
“Egy nagy lépést tettünk előre a célunkhoz, hogy Németország energiaellátását teljes egészében megújuló forrásokból fedezzük” – jelentette ki Matthias Placzek Brandenburg tartomány miniszterelnöke a Prenzlau melletti hibrid-erőmű avatásakor. A projekt összességében 21 millió eurós költségét a szélenergia-konszern Enertag, a Total, a Vatenfall és a német vasutak közösen finanszírozták. A technológia lényege, hogy a szélerőművekkel megtermelt elektromos áram segítségével a vizet (hidrolízis) hidrogénre és oxigénre bontják, az így keletkezett hidrogént pedig nyomás alatt tárolják. A hidrogén ezután akár áramtermelésben, akár hőtermelésben, akár hibrid autók meghajtásában is felhasználható. A Total többek között azért finanszírozta a projektet, mert benzinkútjainál részben az ilyen, “tiszta forrásból” származó hidrogénnel töltené fel a hibrid gépkocsikat. A Prenzlau-i létesítmény óránként 120 köbméter hidrogént képes termelni, (ez egy hibrid gépkocsinak mintegy 1000-1200 kilométer megtételéhez elegendő). Az Enertag komoly lehetőségeket lát a hibrid-erőművekben, mivel az ilyen létesítmények csak akkor táplálnak be elektromos áramot a hálózatba, amikor arra valóban szükség van, és a megtermelt hidrogén elégetésével a teljesítményük egyenletes, a hibrid-erőművek képesek lehetnek akár az atomerőművek szerepét is átvenni Németországban.

 
Ugyanakkor a hidrogén csak nehezen tárolható, és nem szállítható a jelenleg már kiépített földgáz-vezetékekben. Ezért Michael Specht a német Nap- és Szélenergia Kutatóközpont (ZSW) és Michael Sterner a Fraunhofer-intézet munkatársai szerint a megtermelt hidrogénnel, valamint a légkörből kinyert, vagy a biomassza-erőművekben keletkező szén-dioxiddal metánt kellene előállítani. Várhatóan a jövő évben kezdi meg működését az első olyan létesítmény Stuttgart mellett, amely a szélenergiából megtermelt hidrogénből és a légköri szén-dioxidból metánt (a földgáz fő alkotóelemét) állít elő. Az ilyen erőművek segítségével olyan országok, amelyek nem rendelkeznek kellő földgázkészletekkel, akár saját szükségletük jelentős részét helyben állíthatnák elő. A technológia mellett szól, hogy Európa legtöbb országában – így Magyarországon is – kiválóan kiépített földgázszállító- és tároló infrastruktúra van. Ellene szól azonban, hogy gyalázatosan rossz a hatékonysága, a megtermelt energia alig 30-35 százaléka nyerhető vissza, mind a hidrolízis, mind a metán előállítása meglehetősen energiaigényes feladat. Ugyanakkor több konszern is komoly lehetőségeket lát a rendszerben, így például az Audi, amely lapértesülések szerint egy Hamburg mellett biomassza-erőmű mellé tervez egy ilyen hibrid-erőművet létrehozni, hogy az ott előállított földgázzal és hidrogénnel elláthassa a hibrid, vagy gázüzemű Audikat használó ügyfeleit.

Ajánlott tartalom

Mennyire ütésállóak a napelemek?

Mi jelenti a legnagyobb veszélyt a napelemekre?